Nabucco

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nabucco (korábban Nabuccodonosor) Giuseppe Verdi egyik legnépszerűbb, négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Anicet-Bourgeois és Francis Cornu bibliai témájú története alapján. Ősbemutatójára 1842. március 9-én került sor a milánói Teatro alla Scalában. Magyarországon 1847. január 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. A Nabucco premierjének hatalmas sikerével Verdi az európai zeneszerzők élvonalába került. A darab leghíresebb kórusműve a Va' pensiero (Zsidók kórusa), mely hazafias szövege miatt az olaszok egyik kedvelt dala lett az 1848-as forradalom során. A címszereplő II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés
Nabucco, Babilónia királya bariton
Izmáel, Jeruzsálem királyának unokaöccse tenor
Zakariás, a zsidók főpapja basszus
Abigél, rabszolganő, Nabucco legidősebb lánya szoprán
Fenéna, Nabucco lánya szoprán
Baál főpapja basszus
Anna, Zakariás nővére szoprán
Abdalló, a babiloni király tisztje tenor
Babilóniaiak és zsidók

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyszín: Jeruzsálem és Babilon
Idő: i. e. 587-586

Első felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Salamon temploma Jeruzsálemben

A zsidók Jahvehez fohászkodnak, hogy mentse meg őket a babiloni seregektől. Zakariás főpap túszként fogva tartja Fenénát, Nabucco babiloni király lányát. Fenéna egykor megmentette a fogságból Izmáelt, a zsidók királyának unokaöccsét és követte őt Jeruzsálembe. Most Izmáel ugyanezt akarja tenni, de útját állja Abigél, aki Nabucco elsőszülött lányának tartja magát. Abigél zsidónak álcázva bejut a templomba és felajánlja, hogy megmenti, de Izmáel segítségét és egyben szerelmét elutasítja. A lány bosszút esküszik. Nabucco elfoglalja a templomot. Zakariás azzal fenyegetőzik, hogy megöli Fenénát, de Izmáel közbelép. A templomot kifosztják, a a zsidókat rabságba hurcolják. Izmáelt a zsidók hazaárulónak bélyegzik meg.

Második felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első jelenet
Lakóhelyiségek a babiloni palotában

Nabucco Fenénát régensnővé nevezte ki és folytatja háborúját a zsidók ellen. Baál papjai fenyegetve érzik magukat a zsidóbarát Fenéna által. Abigél, aki időközben megtudja, hogy tulajdonképpen egy rabszolganő gyermeke és nem Nabucco lánya, szövetkezik a főpapokkal és azt az álhírt terjeszti, hogy a király elesett a háborúban.

Második jelenet
Terem a királyi palotában

Zakariás áttéríti Fenénát a zsidó vallásra. Izmáelt a törzse halálra ítéli, de Fenéna áttérése megmenti őt, hiszen ilyenformán egy zsidó nőnek segített, ami nem bűn. Nabucco halálhírétől megtévesztve a babiloniak Abigélt akarják királynőnek. Miközben Abigél Fenénától a koronát követeli közbelép Nabucco, káromolja a babiloni isteneket és a zsidók istenét és azt parancsolja, őt imádják istenként. Ebben a pillanatban lecsap egy villám és a király megőrül.

Harmadik felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első jelenet
Babiloni függőkertek

Abigél királynőként fogadja a hódolókat. A főpap eléje teszi a zsidók és Fenéna halálos ítéletét. Az elmeháborodott Nabucco felfedezi, hogy trónját elfoglalták, de Abigél meggyőzi őt, hogy minden a javára történik és aláíratja vele a halálos ítéleteket. Amikor Nabucco rájön, hogy ez egyben leánya, Fenéna halálát is jelenti, meg akarja fosztani Abigélt a koronától és fel akarja fedni előtte valódi származását, de Abigél tönkreteszi a terhelő iratokat.

Második jelenet
Az Eufrátesz partján

A zsidók szabadságuk és hazájuk elvesztésén keseregnek. Zakariás ellenállásra szólítja fel őket és megjövendöli Babilon pusztulását.

Negyedik felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első jelenet
A babiloni királyi palota

Abigél parancsára letartóztatják Nabuccót. A királyt rémálmok gyötrik: hangok riasztják fel álmából és azt hiszi, hogy még mindig hadban áll a zsidókkal. Amikor megérti, hogy leányát Fenénát kísérik a vesztőhelyre a zsidók istenéhez könyörög bocsánatért és segítségért. Elméje kitisztul és néhány hozzá hű katonával elindul lánya megmentésére.

Második jelenet
A babiloni függőkertek

Kezdődik az áldozati szertartás. Nabucco időben megérkezik katonáival és megparancsolja a zsidók szabadon engedését és Baál bálványának ledöntését. Abigél meghal (megmérgezi magát), de előtte a zsidók és Fenéna bocsánatát kéri.

Híres áriák, kórusművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mio furore,non più costretto - Nabucco áriája (első felvonás)
  • Ben'io t'invenni, o fatal scritto! - Abigél áriája (második felvonás)
  • Vieni, o Levita - Zakariás imája (második felvonás)
  • È l'Assiria una regina - Abigél hódolóinak kórusa (harmadik felvonás)
  • Va', pensiero, sull'ali dorate - zsidók kórusa (harmadik felvonás)
  • Dio di Giuda, perdono! - Nabucco imája (negyedik felvonás)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]