Muraközy Gyula
| Muraközy Gyula | |
| Született | 1892. május 13.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1961. augusztus 31. (69 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Deisler Viola (h. 1918–1961)[3] |
| Gyermekei | Muraközy Gyula Muraközy Piroska Muraközy Károly |
| Szülei | Muraközy Károly |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (610-202. templomi fülke)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Muraközy Gyula (Budapest, 1892. május 13.[6] – Budapest, 1961. augusztus 31.)[7] református lelkész, teológus, szerkesztő, egyházi- és szépíró, műfordító.
Élete[szerkesztés]
Muraközy Károly (1859–1915) gyógyszervegyész, műegyetemi magántanár és Muraközy Ilona fiaként született. A Budapesti Református Teológiai Akadémián (ma: Károli Gáspár Református Egyetem) és a franciaországi Montaubani Egyetemen folytatott tanulmányokat. Ezt követően 1918-tól Kecskeméten, 1932-től Budapesten (Kálvin téri református templom) volt lelkipásztor.[8] 1936-tól a dunamelléki egyházkerület tanácsbírója, 1937-ben és 1939-ben zsinati rendes tag, 1946-tól főjegyző. 1955-ben nyugalomba lépett, de 1957-ben ismét lelkész lett előbbi helyén.[9] 1957-től haláláig a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára volt.[8]
Több vers-, elbeszélés-, regény- és színdarabkötete jelent meg. Titok című verseskötetében az emberszeretet hangján írt amerikai útjáról és a tanyák világáról. Az ébredő föld című regényében a középosztály és az egyház problémáit kutatta.[10]
Művei[szerkesztés]
Folyóiratok[szerkesztés]
Több folyóiratot szerkesztett életében. Egyik szerkesztője volt a Reformátusok Lapjának (Kecskemét), a Református Figyelőnek (1928–1933), szerkesztője volt a Református Életnek (1933–1944), az Élet és Jövőnek (1945–1948). Felelős kiadója volt a Theológiai Szemlének, 1957-től főszerkesztője a kétnyelvű ökumenikus kőnyomatosnak, a Hungarian Church Pressnek.
Könyvek[szerkesztés]
Egyházi művek:
- Élet és halál (elmélkedések, Kecskemét, 1915)
- A láthatatlan világ (Kolozsvár, 1917, Egyházi Ujság könyvtára 12.)
- Sociálismus, zsidókérdés, katholicismus és a magyar jövő (Kecskemét, 1922)
- A prédikátor könyve (tanulmányok, előadások, prédikációk, Kecskemét, 1929)
- A magyar reformátusság problémái (Kecskemét, 1929)
- A diadalmas élet (Budapest, 1933)
- A láthatatlan templom (prédikációk, Budapest, 1933)
- A Sionnak hegyén (imádságok, elmélkedések, Budapest, 1935)
- Kiáltó szó (tanulmányok, előadások, prédikációk, Budapest, 1936)
- A válság megoldása (prédikációk, Budapest, 1938)
- Ha megérkeznek az angyalok (Budapest, 1939)
- Tragikum és predestináció (Budapest, 1941)
Rádiós prédikációi másokéival együtt jelentek meg.
Szépirodalmi művek:
- Emberélet (novellák, 1917)
- Este az erdőn (versek, Kecskemét, 1921)
- Éjjeli beszélgetés (versek, Kecskemét, 1932)
- Az ébredő föld (regény, Budapest, 1933)
- Titok (novellák, Budapest, 1940)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Muraközy Gyula, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10850.htm
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 2.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 77/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 2.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a budapesti Kálvin téri református keresztelési akv. 563/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 2.)
- ↑ Gyászjelentése (1961). (Hozzáférés: 2022. június 2.)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon, i. m.
- ↑ Zoványi. i. m.
- ↑ Magyar irodalmi lexikon, i. m. 304. o.
Források, irodalom[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965. II. kötet, 304. o.
- clchungary.com adatbázis]
- Nekrológ (Theológiai Szemle, 1961).
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 [2]
- Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [3]
