Molnár József (ügyvéd)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Molnár József (Csíkszereda, 1849 – Budapest, 1904. január 25.) újságíró, ügyvéd és országgyűlési képviselő.

Családja[szerkesztés]

Szülei Molnár József, Csík vármegye tiszti főorvosa és Kállay Lotti, nagyapja Kállay Ferenc író és az akadémia tagja. Felesége 1878. február 17-étől Kocsisovszky Borcsa színésznő volt, akivel a Kálvin téri református templomban kötött házasságot.[1]

Életútja[szerkesztés]

Jogi tanulmányait Pesten végezte; az ügyvédi vizsga letétele után Budapesten nyitott irodát, de nemsokára szülőföldjén telepedett le. Egyike volt a legtekintélyesebb székely ügyvédeknek és Csík megye minden közügyében egyike az első szóvivőknek. 1887-ben a csíkszeredai választókerület országgyűlési képviselőnek választotta függetlenségi párti programmal, úgyszintén 1892-ben is, de 1896-ban kibukott. A görög-török háború lezajlása után a megyei közgyűlésen kijelentette, hogy az akkori viszonyok között, midőn csak a nagy hatalmak vihetnek szerepet, nem tud közjogi ellenzéki lenni. Az 1901. évi választások alkalmából a csíkszeredai választókerület szabadelvű programmal megválasztotta. Jegyzője volt a zárszámadási és tagja a VI. biráló bizottságnak.

Mint hírlapíró dolgozott régebben a Reformba és az Ellenőrbe. Szerkesztője volt rövid ideig a Csiki Lapoknak is.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1887-96. és 1901-től) vannak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.