Microsoft-per

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Microsoft-per az Európai Uniónak az amerikai székhelyű Microsoft ellen indított eljárása volt. Az eljárást az Európai Bizottság kezdeményezte, mivel a Microsoft megsértette az uniós versenyjogi szabályozást és visszaélt domináns piaci pozíciójával. Az eljárás eredetileg a szintén amerikai Novell cég panaszával indult 1993-ban és 2004-ben született meg az első ítélet, amely nagy összegű bírság megfizetésére, illetve bizonyos információk kiadására kötelezte a Microsoftot.

Az eljárás kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-ban az amerikai Novell Inc. informatikai cég panaszt tett az Európai Bizottságnál a szintén amerikai Microsoft Corp. szoftvervállalat ellen, amelyben azt tisztességtelen licencelési eljárásokkal vádolta. A panasz lényege volt, hogy a Microsoft a partnerei által eladott minden egyes személyi számítógép után licencdíjat követelt akkor is, hogy ha az nem tartalmazott Microsoft Windows operációs rendszert. 1994-ben a felek megegyezést kötöttek és a Microsoft változtatott egyes licencelési eljárásain.[1]

1998-ban a szintén amerikai Sun Microsystems informatikai cég is panaszt tett a Microsoft ellen, amelyben a Windows NT szerver operációs rendszer alkalmazásprogramozási felületeire, illetve azok dokumentálatlanságára panaszkodott. Az Európai Bizottság rákövetkező eljárásában már azt is vizsgálta, hogy a Microsoft hogyan integrálta a "streaming media" szolgáltatásokat operációs rendszereibe.[2]

Első döntés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003-ban, a Microsoft által folyamatosan elkövetett versenyjogi visszaélésekre hivatkozva az Európai Bizottság döntést hozott, amelyben kötelezte a vállalatot, hogy a Windows operációs rendszer olyan változatát tegye elérhetővé Európában, amelybe nem integrálták a Windows Media Player alkalmazást. Ezen felül kötelezte a Microsoftot, hogy hozzon nyilvánosságra olyan információkat, amelyek megkönnyítik teszik az asztali és a szerver számítógépekre szánt operációs rendszereire való programfejlesztést.[3]

2004-ben az Európai Bizottság 497 millió euró bírságot szabott ki a Microsoft ellen, mivel az nem tett eleget az előző döntésben kiszabott követelményeknek, illetve kötelezte a Microsoftot, hogy 120 napon belül hozzon nyilvánosságra információkat a szerver operációs rendszereiről, illetve 90 napon belül készítse el a Windows asztali operációs rendszer Windows Media Player nélküli változatát.[4][5][6]

A következő hónapban a Microsoft megjelentetett egy közleményt, amelyben éles hangon bírálták a döntést.

A Bizottság olyan új jogszabályt akar alkotni, amelynek káros hatása lesz a szerzői jogokra, illetve a domináns cégek innovációs képességeire nézve.[7]

Ennek ellenére a vállalat 2004 júliusában teljes összegben kifizette a kiszabott bírságot.

2004 novemberében Neelie Kroes az újonnan megalakult Barroso-bizottságban a versenyjogért felelős biztos. Kroes kinevezése után rögtön nagy érdeklődést tanusított az ügy iránt, és kijelentette, hogy személy szerint jobban kedveli a nyílt szabványokat és a nyílt forráskódot a zárt (angol kifejezéssel "proprietary") licencekkel szemben:

„"A Bizottságnak is részt kell ebben venni...nem szabad csak egy szállítótól függenie, nem szabad zárt szabványokat elfogadnia és el kell utasítania, hogy egy beszállító egy adott technológiához láncolja - amely veszélybe sorolná a birtokában lévő információ feletti ellenőrzést."[7]

További eljárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Microsoft végül kifejlesztette a Windows operációs rendszer változatát, amely kompatibilis a Bizottság elvárásaival, ez Európában a "Windows XP N" néven elérhető[8] A szerverekkel kapcsolatos döntésre válaszul az eredeti határidő utolsó napján nyilvánosságra hozta a Windows Server 2003 SP1 forráskódját (de nem az alkalmazásprogramozási felületek dokumentációját) az általa létrehozott "Munkacsoportszerver Protokoll Program" (Work Group Server Protocol Program, WSPP) tagjainak.[9]

A Microsoft emellett 2004-ben fellebbezést nyújtott be az eredeti döntés ellen az Európai Bírósághoz[10][11]. A rákövetkező uniós meghallgatáson Kroes a következő nyilatkozatot tette:

„A Microsoft azt állítja, hogy a döntésben foglalt kötelezettségei nem világosak, vagy ezek a kötelezettségek időközben megváltoztak. Én nem tudom elfogadni ezt a nézőpontot - a Microsoft kötelezettségeit a 2004-es döntés[4] világosan előírja és azok változatlanul érvényben vannak. A 2005 novemberében kinevezett, a végrehajtást felügyelő biztos, akit a Microsoft által ajánlott személyek közül válaszotttak ki, szintén úgy vélekedik, hogy a döntés világosan meghatározza a Microsoft kötelezettségeit. El kell mondanom, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy egy olyan vállalat, mint a Microsoft, nem tudná hogyan kell protokollokat dokumentálni ahhoz, hogy biztosítsa az interoperabilitást.[12]

A Microsoft 2006 júniusában azt állította, hogy átadott a Bizottságnak minden kért információt, de a Bizottság szerint ezt túl későn kapták meg.[13] Ezért 2006. július 12-én a Bizottság további 280,5 millió eurós bírságot szabott ki a Microsoft ellen (1,5 millió eurót naponta a 2005. december 16. és 2006. június 20. közötti időszakra). Emellett azzal fenyegetőzött a Bizottság, hogy 2006. július 31-től napi 3 millió euróra emeli a bírság összegét, ha addig a Microsoft nem tesz maradéktalanul eleget a kötelezettségeinek.[14]

2007-ben a Microsoftnak a Bizottság 2004-es döntése ellen beadott fellebbezését elutasította az Európai Bíróság (illetve az ügyben eljáró Elsőfokú Bíróság): a szeptember 17-én hozott döntésben jóváhagyta mind a bírságot, mind a Windows Media Player leválasztását az operációs rendszerről. A döntés értelmében a Microsoftnak ki kellett fizetni a Bizottság jogi költségeinek 80%-át, míg a Bizottságnak meg kellett téríteni a Microsoft jogi költségeinek 20%-át. Azt azonban elutasította a bíróság, hogy a Bizottság által kinevezett biztosnak korlátlan hozzáférése legyen belső vállalati dokumentumokhoz. Október 22-én a Microsoft bejelentette, hogy elfogadja az ítéletet és nem fog tovább fellebbezni.[15]

A Microsoft ezután közzétette, hogy a korábbi 5,95% helyett csak a bevétel 0,4%-át fogja kérni szabadalmi díjként, és csakis kereskedelmi forgalomban kapható szoftverek fejlesztőitől, a nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő magánszemélyektől nem szedi ezt be. Az interoperabilitással kapcsolatos információkat pedig egyszeri 10000 dolláros díj ellenében elérhetővé tette.[16]

A fentiek ellenére a Bizottság 2008. február 27-én újabb rekordösszegű, 899 millió eurós bírságot szabott ki a Microsoft ellen[17], mivel véleménye szerint továbbra sem tett eleget a 2004-es döntésben foglalt kötelezettségeknek, amely az Európai Közösségek történetében a legnagyobb ilyen jellegű bírság volt.[18] 2008. május 9-én a Microsoft fellebbezést nyújtott be a Bizottság döntése ellen az Európai Bírósághoz és a bírság eltörlését kérte.

A legújabb vizsgálatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. májusában a Bizottság bejelentette, hogy vizsgálatot indított a Microsoft Office irodai alkalmazáscsomagban használt OpenDocument dokumentumformátummal kapcsolatban.[19]

2009 januárjában a Bizottság vizsgálatot indított a Windows operációs rendszerekkel együtt szállított Internet Explorer böngésző ügyében, mivel álláspontja szerint "a Microsoft károsan befolyásolja a böngészők közötti versenyt azzal, hogy a Windows operációs rendszert az Internet Explorerhez köti és végeredményben a fogyasztók választási lehetőségeit csökkenti."[20][21] Válaszul a Microsoft bejelentette, hogy nem fogja az Internet Explorer 7 verzióját szállítani az Európának szánt Windows 7 E operációs rendszerrel.[22][23][24][25][26][27]

2009. december 16-án a Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy az új operációs rendszert több böngészővel együtt szállítsa a Microsoft, a felhasználók részére pedig egy ún. szavazódobozt biztosít, amelyben a rendszer telepítése után kiválaszthatja a használni kívánt böngészőt egy véletlenszerűen összeállított listáról. A felhaszálók 12 böngésző közül választhatnak (ld. webböngészők listája): Avant (webböngésző), Google Chrome, Mozilla Firefox, Flock, GreenBrowser, Internet Explorer, K-Meleon, Maxthon, Opera, Safari, Sleipnir és Slim.[28]. Ezeket a böngészőket a browserchoice.eu oldalról lehet letölteni.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. CNET 1
  2. CNET 2
  3. CNET 3
  4. ^ a b EUR-Lex 1
  5. Microsoft hit by record EU fine”, CNN, 2004. március 24. (Hozzáférés ideje: 2006. május 19.) 
  6. Parsons, Michael, Best, Jo. „EU slaps record fine on Microsoft”, CNET News.com, 2004. március 24. (Hozzáférés ideje: 2006. július 1.) 
  7. ^ a b Fried, Ina. „Microsoft commentary slams EU ruling”, CNET News.com, 2004. április 21. (Hozzáférés ideje: 2006. július 1.) 
  8. Marson, Ingrid. „Still 'no demand' for media-player-free Windows”, CNET News.com, 2005. november 18. (Hozzáférés ideje: 2006. július 1.) 
  9. Macehiter, Neil. „Microsoft ups the ante with the E.C.”, ITworld.com, 2006. január 25. (Hozzáférés ideje: 2006. július 1.) 
  10. Ügyszám: T-201/04
  11. EUR-Lex 2
  12. Kawamoto, Dawn. „'No alternative' to Microsoft fine”, CNET News.com, 2006. július 12. (Hozzáférés ideje: 2009. május 27.) 
  13. Brussels poised to fine Microsoft”, BBC, 2006. június 27. (Hozzáférés ideje: 2006. július 1.) 
  14. Lawsky, David, Zawadzki, Sabina. „EU fines Microsoft $357.3 million for defiance”, Reuters, 2006. július 12. (Hozzáférés ideje: 2006. július 12.) 
  15. Microsoft finally bows to EU antitrust measures. Reuters, 2007. október 22. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  16. EU forces Microsoft to cage open source patent dogs. itNews, 2007. október 24. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  17. EUR-Lex 3
  18. EU fines Microsoft 899 million. Reuters, 0208. február 27. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  19. EU says to study Microsoft's open-source step. Reuters. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  20. Microsoft is accused by EU again. news.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  21. A Bizottság eredeti bejelentése (angolul). europa.eu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  22. Working to Fulfill our Legal Obligations in Europe for Windows 7. Microsoft, 2009. június 11. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
  23. Windows 7 Pre-Order Offer. Microsoft Corporation. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
  24. No IE onboard Windows 7 in Europe”, BBC, 2009. június 12. (Hozzáférés ideje: 2009. július 15.) 
  25. Windows 7 to be shipped in Europe without Internet Explorer. Ars Technica. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
  26. John, Bobbie. „European version of Windows 7 will not include browser”, guardian.co.uk, 2009. június 12. (Hozzáférés ideje: 2009. július 15.) 
  27. Fiveash, Kelly: Windows 7 still baking in oven, insists Microsoft. The Register, 2009. július 14. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
  28. BBC, Microsoft offers browser choices to Europeans, 1 March 2010

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az European Union Microsoft competition case című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]