Metil kation

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. szeptember 10.) ezen a változaton alapul.

A metil kation vagy más néven metiliumion^[1] pozitív töltésű ion (kation), képlete CH+3. Szerkezetét le lehet vezetni egy metiléngyök (:CH₂) és egy proton egyesülésével, vagy egy metilgyökből (•CH₃) egy elektron eltávolításával. A metil kation a legegyszerűbb szén kation (karbokation), a legegyszerűbb karbóniumion és a legegyszerűbb éniumion.^[2]

Szerkezete

A metil kationban az atomok egy síkban vagy majdnem egy síkban vannak, a szerkezetnek háromfogású szimmetriatengelye van.^[2]

Előállítása és reakciói

Kis nyomású tömegspektrometriás vizsgálatok céljából a metilgyök ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező fotoionizációjával,^[2] vagy semleges metánmolekula egyatomos kationnal, például C⁺ és Kr⁺ ionokkal történő ütközése révén állítható elő.^[3] Ilyen körülmények között acetonitrillel (CH₃CN) a (CH₃)₂CN⁺ ion keletkezése közben reagál.^[4]

A metilkation rendkívül reakcióképes, még az alkánokkal szemben is. Ha kis energiájú (1 eV-nál alacsonyabb energiájú) elektront fog be, spontán disszociálódik.^[5]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Methenium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

↑ http://semmelweis.hu/orgchem/files/2016/09/SZVI-2016_I_Nevezektan1.pdf
↑ ^a ^b ^c L. Golob, N. Jonathan, A. Morris, M. Okuda, K.J. Ross (1972), "The first ionization potential of the methyl radical as determined by photoelectron spectroscopy". Journal of Electron Spectroscopy and Related Phenomena, volume 1, issue 5, pages 506-508 doi:10.1016/0368-2048(72)80022-7
↑ R. B. Sharma , N. M. Semo , W. S. Koski (1987), "Dynamics of the reactions of methylium, methylene radical cation, and methyliumylidene with acetylene". Journal of Physical Chemistry, volume 91 issue 15, pages 4127–4131 doi:10.1021/j100299a037
↑ Murray J. McEwan, Arthur B. Denison, Wesley T. Huntress Jr., Vincent G. Anicich, J. Snodgrass, M. T. Bowers (1989), "Association reactions at low pressure. 2. The methylium/methyl cyanide system". Journal of Physical Chemistry, volume 93, issue 10, pages 4064–4068. doi:10.1021/j100347a039
↑ E. M. Bahati, M. Fogle, C. R. Vane, M. E. Bannister, R. D. Thomas and V. Zhaunerchyk (2009), "Electron-impact dissociation of CD+3 and CH+3 ions producing CD+2, CH⁺ and C⁺ fragment ions". Physical Review A, volume 79, article 052703 doi:10.1103/PhysRevA.79.052703

[1] ttp://semmelweis.hu/orgchem/files/2016/09/SZVI-2016_I_Nevezektan1.pdf

[Golob-2] L. Golob, N. Jonathan, A. Morris, M. Okuda, K.J. Ross (1972), "The first ionization potential of the methyl radical as determined by photoelectron spectroscopy". Journal of Electron Spectroscopy and Related Phenomena, volume 1, issue 5, pages 506-508 doi:10.1016/0368-2048(72)80022-7

[Sharma-3] R. B. Sharma , N. M. Semo , W. S. Koski (1987), "Dynamics of the reactions of methylium, methylene radical cation, and methyliumylidene with acetylene". Journal of Physical Chemistry, volume 91 issue 15, pages 4127–4131 doi:10.1021/j100299a037

[McEwan-4] Murray J. McEwan, Arthur B. Denison, Wesley T. Huntress Jr., Vincent G. Anicich, J. Snodgrass, M. T. Bowers (1989), "Association reactions at low pressure. 2. The methylium/methyl cyanide system". Journal of Physical Chemistry, volume 93, issue 10, pages 4064–4068. doi:10.1021/j100347a039

[Bahati-5] E. M. Bahati, M. Fogle, C. R. Vane, M. E. Bannister, R. D. Thomas and V. Zhaunerchyk (2009), "Electron-impact dissociation of CD+3 and CH+3 ions producing CD+2, CH⁺ and C⁺ fragment ions". Physical Review A, volume 79, article 052703 doi:10.1103/PhysRevA.79.052703

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]