Methanocaldococcus jannaschii
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Methanocaldococcus jannaschii témájú rendszertani információt. |
A Methanocaldococcus jannaschii a Methanocaldococcaceae családba tartozó Archaea faj. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek.[1] A Kelet-Csendes-Óceáni óceánközépi hátságon 21°N egy fehér füstülőnél fedezték fel.[2]
Termofil, metanogén élőlény. Az első archaea faj aminek teljesen szekvenálták a genomját. A szekvenálással sok csak az archeákra jellemző géneket fedeztek fel. Továbbá sok metanogén szintézis utakra jellemző kofaktorokat találtak. De találtak néhány más archaea specifikus metabolikus utat is.[3] Craig Venter szerint genomjának egyedi jellemzői erős bizonyíték az élet háromdoménes rendszererére.[4]
Leírása
Termofil, metanogén élőlény, anyagcseréje során metánt állít elő. Csak szén-dioxidot és hidrogént tud elsődleges energiaforrásként használni, ellentétben sok más Methanococcival (például Methanococcus maripalidus), ami formiátot is használhat elsődleges energiaforrásként.[5] Genomja számos hidrogenázt tartalmaz, például 5,10-meteniltetrahidrometanopterin hidrogenáz, ferrodoxin hidrogenáz és Koenzim F420 hidrogenáz.[6][7]
Proteomikai vizsgálatok szerint sok (19) inteint tartalmaz.[8] Sok új anyagcsere utat fedeztek fel: például sok metanogén kofaktor, riboflavin, és új aminosav szintézis utakat.[9][10] Sok információ feldolgozási útvonalat is vizsgáltak például egy archaea specifikus DNS-polimeráz családot.[11]
Források
- ↑ Bult CJ et al. (1996). „Complete genome sequence of the methanogenic archaeon, Methanococcus jannaschii.”. Science 273 (5278), 1058–1073. o. DOI:10.1126/science.273.5278.1058. PMID 8688087.
- ↑ W.J. Jones (1983. december 1.). „Methanococcus jannaschii sp. nov., an extremely thermophilic methanogen from a submarine hydrothermal vent”. Arch. Microbiol. 136 (4), 254–261. o. DOI:10.1007/BF00425213.
- ↑ White R. (2001). „Biosynthesis of the methanogenic cofactors.”. Vitamins and Hormones 61, 299–337. o. DOI:10.1016/s0083-6729(01)61010-0. PMID 11153270.
- ↑ Wade N. et al. ibid.
- ↑ Jones et al. ibid.
- ↑ Lyon EJ, Shima S, Buurman G, Chowdhuri S, Batschauer A, Steinbach K, Thauer RK (2004. január 1.). „UV-A/blue-light inactivation of the 'metal-free' hydrogenase (Hmd) from methanogenic archaea”. Eur. J. Biochem. 271 (1), 195–204. o. DOI:10.1046/j.1432-1033.2003.03920.x. PMID 14686932.
- ↑ Thauer et al. (2010). „Hydrogenases from Methanogenic Archaea, Nickel, a Novel Cofactor, and H2 Storage”. Ann. Rev. Biochem. 79, 507–536. o. DOI:10.1146/annurev.biochem.030508.152103.
- ↑ Zhu W. et al (2004). „Shotgun Proteomics of Methanococcus jannaschii and Insights into Methanogenesis”. J. Proteome Res. 3 (3), 538–548. o. DOI:10.1021/pr034109s. PMID 15253435. .
- ↑ White R. Ibid.
- ↑ Haase I, Mörtl S, Köhler P, Bacher A, Fischer M. (2003). „Biosynthesis of riboflavin in archaea. 6,7-dimethyl-8-ribityllumazine synthase of Methanococcus jannaschii”. Eur J Biochem. 270 (5), 1025–1032. o. DOI:10.1046/j.1432-1033.2003.03478.x. PMID 12603336.
- ↑ Ishino Y. et al.. „A Novel DNA Polymerase Family Found in Archaea”. J. bacteriol. 180 (8), 2232–2236. o.
