Megfigyelői hatás
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
A megfigyelő hatással van a megfigyeltre („megfigyelési effektus”), és ez gyakran a megfigyelt jelenség vagy alany vizsgált jellemzőit is befolyásolja.
Fizika
Ha makroszkopikus fizikai tárgyról van szó, ez a hatás jól tervezett és kivitelezett megfigyelésnél, mérésnél elhanyagolható.
A mikrovilágban viszont a megfigyeléssel (méréssel) komoly hatással vagyunk a megfigyelt objektumra.
Pl. ha egy elektron helyzetét és impulzusát egyszerre akarjuk meghatározni, még végtelenül pontos mérőeszköz esetén sem lehet tetszőleges pontossággal megmérni egyszerre a kettőt. Egy időben változó jel, mint a hanghullám esetén értelmetlen megkérdezni a frekvenciaspektrumot egy adott időpillanatban, mivel a frekvencia mérése az ismétlődések mérése egy bizonyos időtartam alatt. Egy pontos frekvenciaméréshez a jelből elég hosszú (nem nulla) ideig kell mintákat vennünk. Ez mutatja, hogy az időpontosság elveszik a jel frekvenciaspektrumának mérése során. Ez analóg az impulzus és a hely közötti kapcsolattal, és van egy ekvivalens megfogalmazása is a határozatlansági elvnek, miszerint egy hullám energiamérésének bizonytalansága (az energia arányos a frekvenciával) fordítva arányos az ehhez szükséges idővel, ahol az arányossági tényező ugyanaz, mint a hely-impulzus határozatlansági reláció esetén. Ezt a problémakört fejti ki a Schrödinger macskája elnevezésű gondolatkísérlet is.
Pszichológia
A megfigyelt emberek vagy állatok, amennyiben tudatosul bennük a tény hogy őket megfigyelik, akkor esetleg másképp viselkednek, mint ha arról nincs tudomásuk.
Hawthorne-effektus
Az alkalmazott pszichológia egyik legismertebb jelensége, amely nem egy személyről, hanem egy Chicagóhoz közeli helyről kapta a nevét. Elnevezése ma is használatos, minden olyan munkahelyi változtatásnál ahol a cél a teljesítmény növelése, az emberek fontosság érzetének növelése által.
A vizsgálatok 1924 és 1927 között lefolytatott kísérletsorozattal kezdődtek, a Western Electric Company Hawthorne-i részlegénél. (Amely az American Telephone and Telegraph társaság egyik leányvállalata volt.) A kezdeti kutatások arra irányultak, hogy feltárják a munkahelyi világítás és a munkások termelékenysége közötti kapcsolatot, valamint a pihenőidő megváltoztatásának termelékenységre gyakorolt hatásait. A második kutatási szakasz befejezésével a kutatók felismerték, hogy a termelékenységben nem csupán a munkahely fizikai feltételei játszanak közre. A munkások azért is keményebben dolgoztak, mert feltételezték egyéni megfigyelésüket. Az ausztráliai Elton Mayo (1880-1949) részvételének köszönhető, hogy az eredmények hamarosan népszerűek lettek.
A kísérletet végzők a kísérlet túlzottan specifikus megtervezésével kedvezőbb körülményeket teremthetnek az alanyok számára, mint eredeti környezetük, emiatt a mért eredmények akár szélsőségesen jobbak lehetnek.
Kapcsolódó szócikkek
Források, külső hivatkozások
- Kabai Péter: Etológiai módszerek/A megfigyelő hatása
- B. Michael Thorne, Tracy B. Henley: A pszichológia története