Maros Dezső

Maros Dezső
Életrajzi adatok
Született	1920. szeptember 30. Hátszeg
Elhunyt	2011. december 6. (91 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Ismeretes mint	gépészmérnök
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	román
Pályafutása
Szakterület	gépészmérnöki
Kutatási terület	több szabadságfokú mechanizmusok kinematikája és dinamikája
Munkahelyek
Kolozsvári Műszaki Egyetem	egyetemi tanár
Akadémiai tagság	MTA külső tag, 1993; Román Műszaki Tudományos Akadémia, 1999
A Wikimédia Commons tartalmaz Maros Dezső témájú médiaállományokat.

Maros Dezső (Hátszeg, 1920. szeptember 30. – Kolozsvár, 2011. december 6.) romániai magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Életútja

1939-ben Petrozsényben érettségizett, majd 1943-ban a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, ezzel párhuzamosan matematikai tanulmányokat is folytatott. 1943–1944-ben a budapesti Ganz Gépgyárban, majd 1944–1950-ben a kolozsvári Dermata Bőr- és Cipőgyárban dolgozott üzemmérnökként, majd főgépészként. Ezzel párhuzamosan 1947-től a kolozsvári Politechnikai Intézet alegységeként létesített Villamos- és Gépipari Almérnöki Intézetben tanított. Végigjárta az egyetemi ranglétrát, 1950-től egyetemi docensként, 1966-tól pedig egyetemi professzorként végezte oktatómunkáját, a Műszaki Egyetem professor emeritusaként ment nyugdíjba 1986-ban. Egyetemi pályafutása alatt 1953 és 1956 között az egyetem tanulmányi igazgatói, 1956 és 1960 között pedig a gépészmérnöki kar dékáni tisztét töltötte be. Az ő vezetése alatt két laboratóriumot hoztak létre, amelyekhez a berendezéseket saját maga tervezte. Az oktatási munka segítésére tizenegy jegyzetet illetve laboratóriumi segédletet készített. 1957-től 1972-ig pedig műszaki egyetemi katedrája mellett a kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként is tevékenykedett.

Munkássága

Fő kutatási területe a több szabadságfokú mechanizmusok kinematikája és dinamikája, behatóan foglalkozott a fogaskerekes hajtások elméletével és gyártási technológiájának kérdéseivel. Több módszertani újítás bevezetése fűződik a nevéhez, így egyebek mellett kimutatta, hogy az ún. kinematikai párokra jellemző geometriai kényszerfüggvények alkalmasak a mechanizus helyzetmátrixának felírására. A kitérő tengelyű csiga hordképének lokalizálására sajátos mátrixos számítási módszert dolgozott ki. A fogaskerékpárok kapcsolódáselméletét vizsgálva sikerrel általánosította a fogfelületek kapcsolódását, s ennek köszönhetően szimulálhatóvá tette a gyártási-összeszerelési paraméterek megváltoztatását. 1970-ben a műszaki tudományok doktora lett a kapcsolás általános alaptörvényéről szóló dolgozatával. Több mint száz szaktanulmánya jelent meg, tizenegy bejegyzett találmányát a gépiparban alkalmazzák. A rendszerváltás után az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által kiadott Műszaki Szemle szerkesztőbizottságának tagjaként tevékenykedett.

Társasági tagságai és elismerései

1954-ben a Munka Érdemrenddel (Ordinul Muncii) tüntették ki. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Ugyancsak 1993-ban vehette át a Budapesti Műszaki Egyetem, 1999-ben pedig a kolozsvári Műszaki Egyetem díszoklevelét, majd 2001-ben ez utóbbi tanintézmény díszdoktorává avatták. 1999 óta a Román Műszaki Tudományos Akadémia gépészmérnöki tagozatának tagja. 2005-ben Kolozsvár díszpolgára címmel, 2008-ban a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának Botka Imre-díjával tüntették ki.

Főbb művei

Sírja a Házsongárdi temetőben

• Teoria mecanismelor și mașinilor: Cinematica și dinamica mecanismelor. [A mechanizmusok és gépek elmélete: A mechanizmusok kinematikája és dinamikája.] București: Tehnică. 1958.
• Cinematica roților dințate. [A fogaskerekek kinematikája.] București: Tehnică. 1958.
• Angrenaje melcate: Monografii, organe și mașini. [Csigahajtások.] Killmann Viktorral és Rohonyi Vilmossal. București: Tehnică. 1966.
• Curs de teoria mecanismelor și mașinilor. [Tankönyv a gépek és a mechanizmusok elméletéről.] Kolozsvár 1966.
• Csigahajtások. Killmann Viktorral és Rohonyi Vilmossal. Budapest: Műszaki. 1970.
• Echilibrarea rotorilor. [Forgótestek kiegyensúlyozása.] Cluj-Napoca: IPCN. 1979.
• Mecanisme. [Mechanizmusok.] Cluj-Napoca: IPCN. 1980.
• Analiza numerică a cinematicii mecanismelor cu bare. [Rudazatos mechanizmusok kinematikájának numerikus analízise]. Cluj-Napoca: IPCN. 1981.
• Calcule numerice în studiul mecanismelor plane. [Numerikus módszerek a síkbeli mechanizmusok tanulmányozásában] Cluj-Napoca: Dacia. 1986.
• Calculul numeric al mecanismelor plane [Síkbeli mechanizmusok numerikus módszerei.] Cluj-Napoca: Dacia. 1987.

Források

• Bitay Enikő: A műszaki társadalom egyik jeles képviselője: Maros Dezső kilencven éves. Szabadság, (2010. október 4.) 3. o.
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  
• Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 728. o. ISBN 963-9257-07-9  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 843–844. o.
• Jenei Dezső: Egy emlékkönyv margójára (pdf). (Hozzáférés: 2010. január 31.)
• Az MTA tagjai. [2009. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
• Cetățeni de Onoare ai Municipiului Cluj-Napoca (Kolozsvár díszpolgárai) (román nyelven). Primăria Cluj-Napoca. [2010. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
• Detalii membru ASTR (Adatlapja a Román Műszaki Tudományos Akadémia honlapján (román nyelven). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
• Gyászhírek. Szabadság, (2010. december 8.)
• In memoriam Maros Dezső (1920–2011). Szabadság, (2010. december 9.) arch Hozzáférés: 2011. december 9.

További információk

• Tibori Szabó Zoltán: Minden gondolatot visszacsatolásszerűen ellenőrizni kell. Igazság, 1989/185;
• Tibori Szabó Zoltán: Gépszerkezetek odaadással végzett kutatása. A Hét, 1989/37.

Kapcsolódó szócikkek

• Romániai magyar műszaki irodalom