Maotun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Maotun (Baatur, Bator, Bahadur) a Hsziungnu Birodalom danhuje (i. e. 209i. e. 174), Touman sanjü fia volt. Alatta élte a birodalom első fénykorát.[1]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maotun a hsziungnuk első ismert uralkodójának (sanjü), Toumannak a legidősebb fia, a trón várományosa volt. Apja azonban másik fiának szánta a trónt, ezért Maotunt a jüecsiknek adta túszul, majd a jüecsikre támadt. Maotun csak nehezen tudott megszökni, és a történtekből világossá vált számára, hogy apja meg akarja öletni. Sikerült sokakat maga mellé állítani, végül egy hsziungnu nyíl végzett apjával, s övé lett a hatalom.[1]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesíti a hsziungnu törzseket ás legyőzi a környező nomád népeket. Először a keletieket, a tunghukat, akik ezután két részre szakadtak, a szienpikre és a wuhuanokra. Ezután sorra legyőzte és birodalmába sorolta a környező népeket.

i. e. 200-ban legyőzte és körbezárta az ellene támadó kínai császárt is.

Maoutun és fia Laosang i. e. 174-ben győzte le nyugati szomszédait, a jüecsiket, amivel egy nagy nyugat-keleti népmozgást váltott ki, aminek eredménye azután a 350-ben meginduló hun népmozgásig megszabta Belső-Ázsia etnikai képét.[1][2]

Ahogy maga írja a kínai császárnak Kr. e. 174-ben kelt levelében: „Mindezen népeket hunná tettem, és az összes íjász népek egyetlen családban egyesültek.

Egyes értelmezések szerint (O. Pritsak [3]) Attila király őse (Dulo-klán), s rajta keresztül az Árpád-házé is (Dümmerth [4]).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-9
  2. http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-10
  3. O.Pritsak - Az óbolgár királylajstrom és a protobolgárok nyelve, Wiesbaden, 1955, Germany.
  4. Dümmerth Dezső - Az Árpádok nyomában, 1986, Budapest, Magyarország.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hsziungnuk, Hunok, Dulo-klán, Óbolgár-királylajstrom

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dümmerth Dezső - Az Árpádok nyomában, 1986, Budapest, Magyarország.
Elődje:
Touman
Hun uralkodók
i. e. 209i. e. 174
Utódja:
Kiör-juk