Mao-tun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Avestaboy (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 18., 23:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Mao-tun
Születetti. e. 234
Elhunyti. e. 174 (59-60 évesen)
GyermekeiLaoshang Chanyu
SzüleiTouman
Foglalkozásapolitikus
TisztségeHsziungnu uralkodók listája (i. e. 209 – i. e. 174, hsziungnuk)
SablonWikidataSegítség

Mao-tun (Baatur, Bator, Bahadur) a Hsziungnu Birodalom sanjüje (i. e. 209i. e. 174), Tou-man sanjü fia volt. Alatta élte a birodalom első fénykorát.[1] A Mao-tun név egyes nyelvészek szerint azonos a köktürk és mongol baɣatur (bátor, hős) szóval, amit a kínaiak mâw-ton formában vettek át.[2]

Ifjúkora

Mao-tun a hsziungnuk első ismert uralkodójának, Tou-mannak a legidősebb fia, a trón várományosa volt. Apja azonban másik fiának szánta a trónt, ezért Maotunt a jüecsiknek adta túszul, majd a jüecsikre támadt. Maotun csak nehezen tudott megszökni, és a történtekből világossá vált számára, hogy apja meg akarja öletni. Sikerült sokakat maga mellé állítani, végül egy hsziungnu nyíl végzett apjával, s övé lett a hatalom.[1]

Uralkodása

Egyesíti a hsziungnu törzseket és legyőzi a környező nomád népeket. Először a keletieket, a tunghukat, akik ezután két részre szakadtak, a szienpikre és a wuhuanokra. Ezután sorra legyőzte és birodalmába sorolta a környező népeket.

i. e. 200-ban legyőzte és körbezárta az ellene támadó kínai császárt is.

Maoutun és fia Laosang i. e. 174-ben győzte le nyugati szomszédait, a jüecsiket, amivel egy nagy nyugat-keleti népmozgást váltott ki, aminek eredménye azután a 350-ben meginduló hun népmozgásig megszabta Belső-Ázsia etnikai képét.[1][3]

Ahogy maga írja a kínai császárnak Kr. e. 174-ben kelt levelében: „Mindezen népeket hunná tettem, és az összes íjász népek egyetlen családban egyesültek.

Egyes értelmezések szerint (O. Pritsak[4]) Attila király őse (Dulo-klán), s rajta keresztül az Árpád-házé is (Dümmerth[5]).

Jegyzetek

  1. a b c http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-9
  2. Szergej Sztarosztyin
  3. http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-10
  4. O.Pritsak - Az óbolgár királylajstrom és a protobolgárok nyelve, Wiesbaden, 1955, Germany.
  5. Dümmerth Dezső - Az Árpádok nyomában, 1986, Budapest, Magyarország.

Kapcsolódó szócikkek

Hsziungnuk, Hunok, Dulo-klán, Óbolgár-királylajstrom

Források

  • Dümmerth Dezső - Az Árpádok nyomában, 1986, Budapest, Magyarország.
Elődje:
Touman
Hun uralkodók
i. e. 209i. e. 174
Utódja:
Kiör-juk