Manipuláció

A manipuláció egyfajta befolyásolás, amelynek célja mások attitűdjének, a beállítódásának átformálása, a viselkedés, a cselekvés, az érzelmek és a kogníció megváltoztatása, átszervezése.

A manipulációt többféle szempontból, számos kommunikációs modellen keresztül különböző módokon lehet definiálni. Éppen ezért a manipulációt tökéletesen egyértelműen nem lehet definiálni, de a különböző modellekben adott definíciók alapján viszont összegyűjthetők azok a jegyek, amelyek a prototipikus manipulációt jellemzik. A prototipikus manipulációra jellemző jegyek:

1. manipulatív szándék megléte
2. bizonyíthatatlanság.

Az első és legfontosabb manipulációra utaló jegy a közlő részéről a manipulatív szándék megléte. A manipulatív szándék megléte pedig magába foglalja azt, hogy a közlő eltitkol, illetve elrejt valamit a befogadó elől – eltitkolja valamely maxima megsértését, a nyelvi aktus homlokzatfenyegető voltát, a manipulatív szándékát, vagy egy adott feltevéshalmazt. A befogadó oldaláról vizsgálva a manipulációt azt mondhatjuk, hogy a befogadó soha nem tudja bizonyítani, hogy manipuláció áldozata lett, csak következtethet rá. A manipulátor célja az, hogy az általa befolyásolt személy ne legyen tudatában valódi szándékainak, higgye azt, hogy szabadon dönt, miközben a befolyásoló előzetes tervét hajtja végre. A manipuláció során a manipulátor bár látszólag meghagyja a befolyásolt egyén személyes azonosságát és felelősségét, valójában, mivel saját céljainak rendeli alá, megosztja autonómiájától és kooperációs képességétől.

A manipuláció pragmatikai szempontból illokúciós aktus, nem a kimondásban, a közlésben, nem is a hatásban érhető leginkább tetten, hanem a kapcsolódó szándékban, illetve annak elrejtésében, álcázásában.

Dr. Aczél Petra manipuláció definíciója: A manipuláció mindezek figyelembevételével a valóság képének megalkotása úgy, hogy azt a látszatot keltjük, hogy az maga a valóság. Stratégikus eljárás, melynek során először a befogadó lehetséges ellenvéleményét azonosítjuk, majd ehhez álcázzuk a valós szándékot. Interakción alapuló gyakorlat, amelyben a manipulátor kontrollt gyakorol mások fölött, a rejtésért, az információ megformálásának szándékosan kirekesztő, és torz módozataiért nem vállalva a felelősséget. A manipuláció a befogadó kommunikációs akarata, szándéka ellenére jön létre: társas öntudatlanságot, behódolást, azonosulást, illetve belsővé tételt vált ki. A beszéd eszközeit, a kontextus meghatározó jegyeit használja, ezek által gyakorol hatást, és az erőszakos hatalmat foglalja magában.

Zentai István manipuláció definíciója: Manipulációnak azokat a befolyásolási folyamatokat nevezzük, ahol a célszemély nincs tudatában a befolyásoló szándéknak, de végül mégis annak megfelelő reakciót ad.

Paul Chilton szerint a manipuláció ellen lehet védekezni, sőt, mivel a hazugság és félrevezetés lehetősége természetéből fakadóan benne rejlik a kommunikációban, egy következetesség-ellenőrző eszköz (consistency-checking device) a biológiai adaptáció eredményeként része az emberi kommunikációs eszköztárnak, ezért a manipuláció sikere éppúgy a befogadó felelőssége is, mint a manipulátoré.

Források

Weboldalak

• http://www.mentofaktura.hu/kollar_meggyozes.pdf
• http://www.aczelpetra.hu/index.php/publikaciok/letoelthet-publikaciok/70-a-manipulacio-meghatarozasa-mkoedese-hatasa
• http://www.c3.hu/~magyarnyelv/08-4/barthazi.pdf

További releváns irodalom

• Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra 2004: Retorika. Budapest: Osiris.
• Bártházi Eszter 2008: Manipuláció, valamint manipulációra alkalmas nyelvhasználati eszközök a sajtóreklámokban.
• Síklaki István 1994: A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana, Budapest.
• Zentai István – Tóth Orsolya 1999: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Typotex.
• HARRÉ, ROM 1997. Meggyızés és manipulálás
• BRETON, PHILIPPE 2000. A manipulált beszéd
• CHILTON, PAUL 2002. Manipulation. In VERSCHUEREN et al. eds. 2002. 1–16.