Manfredi de Hertelendy
| Manfredi de Hertelendy | |
 | |
| Született | 1856. május 15. San Fernando |
| Elhunyt | 1904. november 26. (48 évesen) San Fernando |
| Állampolgársága | argentin |
| Nemzetisége | magyar–argentin |
| Házastársa | Elvira Marana |
| Gyermekei | három gyermek: Aníbal, Rolando, Jorgelina |
| Szülei | Hertelendy Károly, Clotilde Pietranera |
| Foglalkozása | földbirtokos |
| Halál oka | hashártyagyulladás |
| Sírhelye | római katolikus templom, Clorinda |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Manfredi de Hertelendy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Manfredi de Hertelendy (San Fernando, 1856. május 15. – San Fernando, 1904. november 26.) magyar származású argentin földbirtokos, Clorinda városának alapítója.[1]
Élete
Apja, a hertelendi és vindornyalaki Hertelendy nemesi család tagja valószínűleg az 1848-as forradalom után vándorolt ki Argentínába, ahol (a ma Buenos Aires tartományban található San Fernandóban) egy Clotilde Pietranera nevű nőtől 1856-ban megszületett fia, Manfredi. Az apa a fiú 20 éves korában elhunyt, az anya megvakult, ettől kezdve a fiú nagynénje és keresztanyja, Clorinda Pietranera és annak férje, Ruggero Bossi támogatását élvezte. A haladó szellemű, erős jellemű Manfredi apjától is örökölt birtokokat, 1899. szeptember 26-án pedig az argentin állam, elismerve, hogy teljesíti egy település létesítésének feltételeit, rá és Bossira bízott egy 80 000 hektáros területet az ország északkeleti részén, a Pilcomayo és a Paraguay folyók összefolyásánál. Itt alapította meg Hertelendy (egy forrás szerint 1900. július 3-án) a később nagynénje tiszteletére Clorindának elnevezett települést, amely később megyeszékhellyé és Formosa tartomány egyik legjelentősebb városává fejlődött. Hertelendy már az alapításkor felismerte, hogy kiváló földrajzi helyzetének köszönhetően az új település a nemzetközi kereskedelem fontos központja lehet, a környék pedig alkalmas arra, hogy újféle növények: a gyapot és a kaucsuk termesztésével kísérletezzenek.[1][2][3]
Fáradhatatlan utazóként járta Dél-Amerika térségeit, és igyekezett távolabbi vidékekkel is megismertetni azokat a lehetőségeket, amelyek az ő területein feltárultak. Belga tőkésekkel társulva részt vett a Ferrocarril Sudamericano nevű vasút felépítésében, amelynek végállomása Reconquista városában épült ki, és bár Hertelendy tervezte, hogy meg kellene hosszabbítani Asunción irányába (útba ejtve természetesen Clorindát is), majd folytatni egészen a bolíviai Santa Cruz de la Sierráig, de ez végül nem valósult meg. Egy Bracht és egy Devoto nevű emberrel társulva megalapította a kebracsó fával foglalkozó Argentin Kebracsótársaságot is.[2]
Folyamatos kapcsolatban állt Irinéo Lima és Vicente Posadas kormányzókkal, valamint olyan, a regionális közéletben jelentős szerepet betöltő emberekkel is, mint lorencio Gorleri, Domingo Bibolini, Antonio Petirossi és Santiago Tarantini. 1897-ben kötött házasságot a genovai és spanyol származású, de már Argentínában született Elvira Maranával, akivel három gyermekük született: Aníbal, Jorgelina, valamint Rolando de Hertelendy, aki 1946 és 1950 között Formosa kormányzója is volt.[2][3]
1904. november 26-án váratlanul hunyt el hashártyagyulladás következtében, éppen négy nappal azelőtt, hogy tervezett magyarországi látogatására elindulhatott volna.[2][3] Földi maradványait ma a clorindai katolikus templomban őrzik.[4]
Források
- ↑ a b Torbágyi Péter: Magyar kivándorlás Latin-Amerikába az első világháború előtt (PDF). NIIF. (Hozzáférés: 2018. október 16.)
- ↑ a b c d Manfredi de Hertelendy (spanyol nyelven). Formosa-web. [2016. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
- ↑ a b c Hertelendy Manfredi 1856 - 1904 (magyar nyelven). Hertelendy.pw. [2018. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
- ↑ La primera Iglesia y los primeros asentamientos (spanyol nyelven). Formosa-web. [2016. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 17.)