man (Unix)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szaszicska (vitalap | szerkesztései) 2021. március 16., 00:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (némi korr: idézőjelek, 6 szótagig összetett szavak egybe, nem kötőjellel írandók)
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Egy man kézikönyv lapja (a man parancsról)

A man page (a manual page rövidítése, magyar gyakorlatban elterjedt a referencia kézikönyv név is[1]) egy online súgó (help) rendszer, amelyet a „man” (manual pages – referencia kézikönyv) utasítással hívhatunk elő. A man kézikönyv olyan, mint egy valódi kézikönyv: referencia jellegű, az egyes parancsok, függvények, fájlformátumok (legfeljebb néhány oldal terjedelmű) rövid, de pontos ismertetésével.

Történet

A UNIX Programmer's Manual először 1971. november 3-án jelent meg. Ennek a szerzői Dennis Ritchie és Ken Thompson, Doug McIlroy felkérésére. A man lapok makróit Ted Dolotta készítette (aki később a USG első menedzsere és a System III könyv főszerzője lett). A man kézikönyv minden rendszeren elérhető, és napjainkban is elterjedten használt az egyszerűsége és megbízhatósága miatt. Kevés alternatív változat létezik, ilyen például a texinfo, ami a legrégebbi és legegyszerűbb hipertext rendszer, nem mellesleg a mögöttes TeX miatt nyomdai minőségben is képes nyomtatni. A Linux GUI rendszerek megjelenésével a dokumentáció HTML formátumban is elérhető.

A kézikönyv felépítése

A man referencia kézikönyv fejezetekből, alfejezetekből (vagy más néven alcsoportokból) áll. Tartalmazza továbbá az egyes parancsok lapjait, valamint a találathoz hasonló parancsok permutált indexét (egy rövid tárgymutatószerű hivatkozást). Általában a referencia kézikönyv oldalai angol nyelven vannak írva, de a legtöbb rendszerben más nyelven is elérhető, sőt jelentős mennyiségű magyar fordítás is készült.[2]

Fejezetek

A referencia kötetek anyaga hagyományosan nyolc fejezetre tagolódik, ezek a következők:

Fejezet Leírás
1 A shellből kiadható, a felhasználó által meghívható parancsok (segédprogramok, utility-k).
2 Rendszerhívások. A UNIX kernel számára kiadható rendszerhívások gyűjteménye, C nyelvi szintaxis szerint megadva, ahogyan egy C nyelvű programból hívhatóak.
3 Szubrutinok. A standard és opcionális rendszerkönyvtárak rutinjai, például sztringkezelés, matematikai vagy képernyővezérlő rutinok.
4 Állományformátumok.
5 Vegyes szolgáltatások, állomány és adatformátumok.
6 Számítógépes játékok és képernyőfrissítők.
7 Perifériaállományok, a fizikai perifériákat reprezentáló fájlok struktúrája, és a megfelelő eszközmeghajtó (device driver) vezérlő parancsok.
8 Rendszeradminisztráció és karbantartás. Parancsok és daemonok.

Alfejezetek, alcsoportok

A fenti fejezeteken belül gyakran alcsoportok is megtalálhatóak, például 3M jelöli a 3. fejezet matematikai szubrutinjait, 3N a hálózatiakat és így tovább. Az irodalomban az egyes parancsokra való hivatkozásnál zárójelek között rendszerint megadják, hogy a parancs a referencia kézikönyv melyik fejezetében található, például ls(1) azt jelenti, hogy az ls parancs a man referencia kézikönyv első fejezetében található.

Indexek

A referencia kézikönyvek elején gyakran található egy úgynevezett permutált index, amely különösen akkor tehet jó szolgálatot, ha egy konkrét feladat megoldásához van szükség programra. A permutált indexben minden egyes UNIX parancs szerepel egy egysoros leírás erejéig, de az index minden egyes parancsismertető sor minden egyes szava szerint rendezett, s így tárgymutatóként használva pillanatok alatt megtalálhatóak azok a parancsok, amelyek leírásában az általunk keresett szó szerepel.

Egy kézikönyvlap felépítése

Egy parancs leírása a kézikönyv egy lapján[3] jelenik meg.

Minden man kézikönyv lapján a következő tartalmi elemek szerepelnek:[4]

Szekció Angolul Leírás
Fejléc Minimális esetben az megjelenített parancs nevét és zárójelben a kézikönyv fejezetszámát tartalmazza
NÉV (szakaszcím) NAME - a megjelenített téma neve és egysoros leírása
ÁTTEKINTÉS SYNOPSYS A téma nevét és kapcsolóit adja meg
LEÍRÁS DESCRIPTION A téma részletes leírása
OPCIÓK OPTIONS A téma (parancs) paramétereinek, kapcsolóinak részletes felsorolása és hatásainak bemutatása
VISSZATÉRÉSI ÉRTÉK RETURN VALUES A program vagy függvényhívás visszatérési értéke. Megállapodás szerint a void() értéket is jelölni kell. A szekció elmaradhat.
KÖRNYEZET ENVIRONMENT A hatásos környezeti változók felsorolása és leírása
FÁJLOK FILES A téma által használt (ideiglenes és konfigurációs) fájlok nevei. A szekció elmaradhat.
PÉLDÁK EXAMPLES A téma megértését megkönnyítő példák, ha szükség van rájuk. Elhagyható.
DIAGNOSZTIKA DIAGNOSTICS Tesztelési, diagnosztikai információk, amennyiben szükségesek. Elhagyható.
SZABVÁNYOK STANDARDS Szabványok/platformok ismertetése, ha esetleges korlátozás is fennáll.
LÁSD MÉG SEE ALSO A témához kapcsolódó további témák felsorolása
HIBÁK BUGS Az ismert hibák felsorolása. Ideális esetben ez a szekció üres.
FORDÍTÁS AUTHOR[5] Információk a nyelvi változatokról, pl. fordító személy, stb.
Lábléc Opcionális információkat tartalmazhat. Nem kötelező.

Használata

Egy Unix parancsról részletesebb információkat man kézikönyvből lehet lekérdezni:[6] 

man <parancs_neve>

Például a 

man ls

a lemezkatalógus használatának leírását adja meg. Magáról a man parancsról is létezik kézikönyvoldal: 

man man

A referencia kézikönyv egy fejezetére hivatkozni a man parancsban a kért lap (manual page) elé írt fejezetszámmal lehet. Például létezik a chown utasítás mellett chown rendszerhívás is. Az első fejezetben található chown utasításról a 

man 1 chown

parancs, míg a chown rendszerhívásról a 

man 2 chown

ad leírást.

A man parancs kimenete a troff[7] tördelőprogram segítségével kulturáltan, képernyőoldalakra tördelve jelenik meg: sorkizárt 80 karakter széles, tagolt szöveg. Általában a szóköz billentyűvel lapozhatunk előre egy képernyőoldalnyit, „b”-vel (back – vissza) lapozhatunk vissza, „Enterrel” görgethetünk csak egy sort, és „q”-val (quit) léphetünk ki. A „h”-val (help) a lapozó program parancsairól kérhetünk gyors segítséget.

Minden manual oldalnak van egy egysoros címe, ezekben keresni lehet a 

man -k lisp

paranccsal: ekkor kilistázódnak azok a manual oldalcímek, amelyek tartalmazzák a keresett lisp szót – először a címhez tartozó címszót, aztán zárójelben a fejezet számát, végül az oldal rövid leírását kapjuk meg.

Átirányítások

Alapértelmezés szerint a man parancs a képernyőre ír. Lehetőség van a megjelenített kimenet szövegfájlba való átirányítására. A következő példa a man parancs leírását a kimenet.txt nevű állományba irányítja át: 

man man | col -b > kimenet.txt

A troff használatával PostScript kimenet is létrehozható, ez utóbbi PDF formátumba konvertálható a Ghostscript csomaggal: 

 man -t foo | ps2pdf - kimenet.pdf

Példa

A man kézikönyv magyar nyelvű man oldala:

man(1)                                                                            man(1)

NÉV 

      man - formázza és kiírja az online kézikönyvlapokat
      manpath - kiírja a felhasználó kézikönyvlap keresési útvonalát

ÁTTEKINTÉS 

      man [-acdfhkKtwW] [-m system] [-p string] [-C config_file] [-M path] [-P pager] [-S
      fejezet_lista] [fejezet] név ...

LEÍRÁS 

      A man program formázza és kiírja az online kézikönyvlapokat. Ez a változat ismeri
      a MANPATH és a (MAN)PAGER környezeti változókat, így személyes kézikönyvlap-
      gyűjtemények is használhatók, illetve tetszőleges program használható a formázott
      lapok megjelenítésére. Ha a parancssorban egy fejezet nevét is megadjuk, a man
      csak azt a fejezetet vizsgálja. Parancssorból vagy környezeti változókkal megadható
      a fejezetekben való keresés sorrendje és hogy milyen előfeldolgozót kell futtatni a
      forrásfájlokra. Ha a név '/'-jelet tartalmaz, először konkrét fájlnévként próbálja
      kezelni, azaz pl. man ./foo.5 vagy man /cd/foo/bar.1.gz a megadott fájlokat fogja
      feldolgozni és megjeleníteni.

OPCIÓK 

      -C config_file
             Meghatározza a használandó konfigurációs fájl nevét. Alapértelmezés:
             /etc/man.config. (Lásd man.config(5).)

      -M path
             Meghatározza azon könyvtárak listáját, amelyekben a lapok keresését végzi.
             Ilyen opció hiánya esetén a MANPATH környezeti változó tartalmát használja
             ugyanerre a célra. Amennyiben nincs ilyen környezeti változó, az
             alapértelmezett listát a /etc/man.config-ból veszi. A MANPATH üres
             részsztringje az alapértelmezett listát jelenti.

      -P pager
             Megadja, melyik lapozó (pager) programot használja. Ez az opció felülbírálja
             a MANPAGER környezeti változót. Ez pedig (létezése esetén) a PAGER
             környezeti változót bírálja felül. Alapértelmezés szerint a man a
             /usr/bin/less-is parancsot használja lapozónak.

      -S fejezet_lista
             A kézikönyv vizsgálandó fejezeteinek kettősponttal elválasztott listája. Ez
             az opció felülbírálja a MANSECT környezeti változót.

      -a     Alapértelmezés szerint a man program kilép az első megtalált kézikönyvlap
             kijelzése után. Ez az opció azt eredményezi, hogy a man minden olyan lapot
             kijelez, amely illeszkedik a név-hez. (Nemcsak az elsőt.)

      -c     Újraformázza a kézikönyvlap forrását még akkor is, ha friss előformázott
             oldal (cat page) létezik. Ennek pl. akkor lehet értelme, ha az előformázott
             lap a jelenlegitől eltérő oszlopszámú kijelzőn lett formázva.

      -d     Nem jeleníti meg a kézikönyvlapokat, hanem hibakereső (debugging)
             információkat ír ki.

      -D     Megjelenít és hibakereső információkat is ad.

      -f     Egyenértékű a whatis paranccsal.

      -h     Egy segítő üzenetet ír ki, majd kilép.

      -k     Egyenértékű az apropos paranccsal.

      -K     A megadott sztringet minden kézikönyvlapon keresi. Figyelem: ez valószínűleg
             nagyon lassú lesz! Ajánlott legalább a fejezetet megadni.

      -m system
             Egy másik kézikönyvlap készletet ad meg, megadott 'system' rendszernek
             megfelelően.

      -p sztring
             Megadja az előfeldolgozók sorozatát, amelyet az nroff vagy troff előtt fut-
             tatni kell. Nem minden installációnak van teljes előfeldolgozó-készlete. Az
             előfeldolgozók, és a jelölésükre szolgáló betűk a következőek: eqn (e), grep
             (g), pic (p), tbl (t), vgrind (v), refer (r). Ez az opció felülbírálja a
             MANROFFSEQ környezeti változót.

      -t     A /usr/bin/groff -Tps -mandoc parancsot használja a formázásra, és a
             kimenetet a standard kimenetre küldi. A /usr/bin/groff -Tps -mandoc
             kimenetét esetenként célszerű lehet néhány szűrőn keresztül átküldeni a
             nyomtatás előtt.

      -w or --path
             Nem jeleníti meg a kézikönyvlapokat, csak a formázandó illetve megje-
             lenítendő fájlok neveit írja ki. Argumentum nélkül a standard kimeneten
             listázza a keresésre használt könyvtárakat. Amennyiben a manpath egy kötés
             (link) a man -ra, akkor 'manpath' egyenértékű a 'man --path' paranccsal.

      -W     Ugyanaz, mint -W, csak egy fájlnevet ír soronként egyéb információk nélkül.
             Ez olyan burokparancsoknál hasznos, mint pl. man -aW man | xargs ls -l

ELŐFORMÁZOTT OLDALAK 

      A man program megpróbálja elmenteni a formázott kézikönyvlapokat, hogy megtakarítsa
      a formázási időt, amikor ugyanerre a lapra lesz a későbbiekben szükség.
      Hagyományosan a 'DIR/manX' formázott lapjait a 'DIR/catX'-be menti, de más
      megfeleltetések is beállíthatók a /etc/man.config fájlban. Nem történik mentés, ha
      a megfelelő 'cat' könyvtár nem létezik.

      Lehetséges a man suid bitjét beállítani a 'man' felhasználónak. Ekkor ha a cat-
      könyvtárnak 'man' a tulajdonosa, és a módja 0755 (csak a 'man' által írható), és az
      előformázott cat-fájlok tulajdonosa is 'man', és módjuk 0644 vagy 0444, akkor egy
      rendes felhasználó sem tudja az eloformázott lapokat lecserélni, vagy más fájlokat
      írni a cat-könyvtárba.

      Amennyiben a man nem suid-os, a cat-könyvtárnak 0777 módúnak kell lenni, hogy min-
      den felhasználó tudjon előfordított lapokat tenni ide.

      A -c opció hatására a lap akkor is újraformázódik, ha már létezik aktuális
      előformázott lap.

KÖRNYEZET 

      MANPATH
             Amennyiben a MANPATH nem üres, értéke a kézikönyvlapok keresési útvonalát
             adja meg.

      MANROFFSEQ
             A MANROFFSEQ tartalma az előfeldolgozók halmazát határozza meg, melyeket az
             nroff vagy troff elott kell futtatni. Alapértelmezés szerint a lapok a 'ta-
             ble' előfeldolgozón mennek át az nroff előtt.

      MANSECT
             A MANSECT értéke a keresendő kézikönyv fejezeteket adja meg.

      MANWIDTH
             A MANWIDTH értéke a lapok kijelzéskor használandó szélességét adja meg. Ha
             ez a változó üres, a lapokat a képernyő teljes szélességében jeleníti meg.

      MANPAGER
             A MANPAGER értéke a formázott lap megjelenítésére szolgáló programot adja
             meg. Amennyiben üres, a PAGER-t használja. Ha ez is üres, akkor a
             /usr/bin/less -is parancs jeleníti meg a lapot.

      LANG   Amennyiben a LANG környezeti változó nem üres, egy könyvtárnevet ad meg,
             ahol a man először keresi a kézikönyvlapokat. Így a 'LANG=dk ; man 1 foo'
             hatására először a 'DIR/dk/man1/foo.1' fájlt próbálja megjeleníteni, ha ez
             nem létezik, akkor a 'DIR/man1/foo.1'-et. Itt 'DIR' egy könyvtár a keresési
             útvonalból.

      NLSPATH, LC_MESSAGES, LANG
             Az NLSPATH és LC_MESSAGES vagy LANG környezeti változók az üzenetek
             katalógusának elhelyezkedésében játszanak szerepet. (Az angol üzenetek a
             programba vannak fordítva, így ehhez a nyelvhez nem kell katalógus.) Meg-
             jegyzendő, hogy olyan programok, mint pl. a col(1), melyet a 'man' hív, szin-
             tén használják pl. az 'LC_TYPE' változót.

      PATH   A PATH értéke az alapértelmezett kézikönyvlap keresési útvonal
             összeállításában játszik szerepet.

      SYSTEM A SYSTEM változót arra használja, hogy az alapértelmezett választható rend-
             szernév értékét határozza meg. (Lásd a -m opciót.)

LÁSD MÉG 

      apropos(1), whatis(1), less(1), groff(1).

HIBÁK 

      A -t opció csak akkor működik, ha egy troff-szerű program is rendelkezésre áll.
      Amennyiben villogó \255 vagy <AD> látható a '-' jel helyett, a 'LESSCHARSET=latin1'
      beállítást kell alkalmazni.

Jegyzetek

  1. ↑ Gyakran (helytelenül) egyszerűen csak man-nak nevezik a referencia kézikönyvet is és a referencia kézikönyv egyes oldalait megjelenítő man parancsot is.
  2. ↑ http://tldp.fsf.hu/man.html Archiválva 2013. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Linux Dokumentációs Projekt- Kézikönyv oldalak
  3. ↑ A kézikönyv egy lapja logikai fogalom: a fejléctől a leírás végéig tart, függetlenül attól, hogy hány nyomtatott oldalból áll.
  4. ↑ Az első négy szekció kötelező
  5. ↑ Angol nyelvű változatnál nincs fordítás, ebben a szekcióban a szerző adatai szerepelnek.
  6. ↑ A Unix/Linux rendszerek érzékenyek a kisbetű-nagybetű közötti különbségekre! A parancsok nevei mindig kisbetűvel írandóak.
  7. ↑ Nem minden rendszeren található meg, de számos változata létezik, mint például az nroff, groff, runoff stb.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Man_(Unix)&oldid=23683934”