Ugrás a tartalomhoz

Magyarország pekingi követeinek és nagyköveteinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pallor (vitalap | szerkesztései) 2021. április 15., 13:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (+kép)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 15.) ezen a változaton alapul.
A nagykövetség épülete a kert felől, 1983 körül

Magyarország és Kína kapcsolatai 1869-ben kezdődtek, mikor az Osztrák–Magyar Monarchia egy kereskedelmi és hajózási szerződést írt alá az ázsiai országgal. A monarchia első képviselete, a sanghaji főkonzulátus is ekkor nyílt, a pekingi nagykövetség megnyitására csak 1897-ben került sor.[1] Az első világháborút követő átalakulások - a monarchia felbomlása - után a diplomáciai kapcsolatok megszakadtak, az ügyeket helyben a holland, majd 1941-től az olasz képviseletek látták el. A második világháború utáni társadalmi politikai változásokat követően Magyarország pekingi nagykövetsége csak viszonylag későn, 1949-ben követségként nyílt meg, az ekkor még csak követként dolgozó Safrankó Emánuel az év vége előtt foglalta el állomáshelyét, melyet fél évvel később emeltek nagykövetségi rangra. A diplomáciai kapcsolatok azóta folyamatosak.[2]

A külképviselet vezetőinek listája

A képviselet követségként való 1949-es megnyitását követően szinte azonnal, 1950-ben emeltek nagykövetségi szintre, ezért valamennyi diplomata nagyköveti rangban dolgozott a misszióban. Csak az ettől eltérő beosztásokat jelezzük.

kinevezés megbízólevél visszahívás név rang
2017. október 9.[3] 2018. január 19.[4] Pesti Máté(wd)
2014. március 17.[5] n/a 2017. október 9.[3] Szilas Andrea Cecília Mongóliába is akkreditálva
2007. november 21.[6] 2008. április 3.[7] 2014. március 17.[8] Kusai Sándor Zoltán Észak-Koreába és Mongóliába is akkreditálva
2004. szeptember 22. 2004. szeptember 24.[9] 2007. november 21.[10] Mészáros Sándor Észak-Koreába, 2006-tól Mongóliába is akkreditálva
1999. augusztus 31.[11] 1999. szeptember 1.[12] 2004. augusztus 2. Bayer Mihály
1996. október 16.[13] 1996. november 6.[14] 1999. augusztus 31.[15] Juhász Ottó
1992 1992. szeptember 2.[16] 1996. november 16.[17] Mészáros Klára
1988. július 6. 1988. augusztus 31. 1992. október 8. Németh Iván[2]
1983. június 29. 1983. szeptember 7. 1988. július 6. Iván László[2]
1976. augusztus 5. 1976. szeptember 8. 1983. június 29. Ribánszki Róbert[2]
1970. július 9. 1970. október 2. 1976. augusztus 5. Gódor Ferenc[2]
1963. szeptember 27. 1963. november 5. 1970. július 9. Halász József[2]
1960. június 11. 1960. augusztus 10. 1963. szeptember 27. Martin Ferenc[2]
1957. április 20. 1957. május 17. 1960. január 15. Nógrádi Sándor[2]
1954. szeptember 1. 1954. szeptember 22. 1957. január 16. Szkladán Ágoston[2]
1953. december 1. 1954. január 27. 1954. szeptember 19. Szobek András[2]
1949. december 17. 1950. február 16./1950. július 17. 1953. december 1. Safrankó Emánuel[2] 1950-ig követ, majd nagykövet

Jegyzetek

  1. ↑ Salát Gergely: Budapesttől Pekingig, a magyar-kínai kapcsolatok múltja. www.konfuciuszintezet.hu. Budapest: ELTE Konfuciusz Intézet (2009) (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  2. ↑ a b c d e f g h i j k Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6  
  3. ↑ a b IX. Határozatok Tára. Magyar Közlöny, 4. sz. (2018. január 12.) 142. o.
  4. ↑ 外交部礼宾司副司长兼使团办主任王鲁彤分别接受匈牙利、智利新任驻华大使递交国书副本. Kínai Külügyminisztérium (kínaiul) (2018. január 19.) (Hozzáférés: 2021. április 15.) arch
  5. ↑ A köztársasági elnök 10/2015. (I. 16.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséről és megbízásáról. Magyar Közlöny, 3. sz. (2015. január 16.) 140. o.
  6. ↑ Kusai Sándor Zoltán rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról. Magyar Közlöny, 65. sz. (2008. április 24.) 3701. o.
  7. ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008.. Budapest: Külügyminisztérium. 2008. 483. o.. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  8. ↑ A köztársasági elnök 9/2015. (I. 16.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről. Magyar Közlöny, 3. sz. (2015. január 16.) 139. o.
  9. ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004. Budapest: Külügyminisztérium. 2004. 183. o.  
  10. ↑ Dr. Mészáros Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről. Magyar Közlöny, 65. sz. (2008. április 24.) 3700. o.
  11. ↑ Bayer Mihály rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról. Magyar Közlöny, 77. sz. (1999. augusztus 31.) 5058. o.
  12. ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1999. Budapest: Külügyminisztérium. 1999. 146. o.  
  13. ↑ A Köztársaság Elnökének 133/1996. (X. 16.) KE határozata. Magyar Közlöny, 88. sz. (1996. október 16.) 5258. o.
  14. ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1996. Budapest: Külügyminisztérium. 1996. 124. o.  
  15. ↑ Juhász Ottó rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről. Magyar Közlöny, 77. sz. (1999. augusztus 31.) 5057. o.
  16. ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992. Budapest: Külügyminisztérium. 1992. 115. o.  
  17. ↑ Mészáros Klára rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről. Magyar Közlöny, 88. sz. (1996) 5258. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_pekingi_követeinek_és_nagyköveteinek_listája&oldid=23782180”