Magyar magánhangzók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tartalomjegyzék

Csoportosításuk[1] [szerkesztés]

Hangrend szerint [szerkesztés]

  • mély hangrendű magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú
  • magas hangrendű magánhangzók: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű

A nyelv függőleges mozgása szerint [szerkesztés]

  • Felső nyelvállású magánhangzók: ü, ű, i, í, u, ú
  • Középső nyelvállású magánhangzók: ö, ő, é, o, ó
  • Alsó nyelvállású magánhangzók: e, a,
  • Legalsó nyelvállású magánhangzók: á

Nyíltság szerint [szerkesztés]

  • nyílt: á, e
  • közepesen zárt: a, é, o, ó, ö, ő
  • zárt: i, í, u, ú, ü, ű

Az ajkak állása szerint [szerkesztés]

  • ajakkerekítéses: a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü, ű
  • ajakréses: á, e, é, i, í

Időtartam szerint [szerkesztés]

  • rövid: a, e, i, o, ö, u, ü
  • hosszú: á, é, í, ó, ő, ú, ű

Lásd még [szerkesztés]

Forrás [szerkesztés]