Magyar HIV-kronológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 24., 16:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)

Az alábbi kronológia a humán immundeficiencia-vírussal (HIV), illetve a szerzett immunhiányos tünetegyüttessel (AIDS) kapcsolatos magyar eseményeket tartalmazza.

1980-as évek

  • 1983 vége – Nemzetközi együttműködés keretében megindul a magyarországi AIDS-kutatás.
  • 1984 ősze – Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) főigazgató-helyettesének vezetésével különbizottság alakul az AIDS észlelése esetén teendő intézkedések kidolgázására.
  • 1984 ősze – Az OKI Mikrobiológiai Kutató Csoportjában és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében lehetővé válik a még kezdetleges HIV-szűrés.
  • 1985. május–augusztus – Huszonöt vérmintából diagnosztizálják az első két HIV-fertőzött személyt Magyarországon.[1]
  • 1985. szeptember 24. – Az MSZMP Központi Bizottság ülése foglalkozik az AIDS témájával.[2]
  • 1986. július – Elrendelik minden véradáskor levett vér szűrését HIV-re.[3]
  • 1986. december – Diagnosztizálják az első HIV-fertőzött személyt Magyarországon.[3]
  • 1987. január – Az első AIDS miatti haláleset Magyarországon. A beteg egy műtét közben és után kapott vértől fertőződött 56 éves szombathelyi személy volt.
  • 1987. november – Létrejön az AIDS-ellenes Alapítvány.[4]
  • 1987. február – Létrejön az AIDS Ellen Küzdök Társadalmi Egyesülete.[4]
  • 1988. május – Létrejön a Homérosz Egyesület, amelynek egyik kiemelt célja a HIV-vel kapcsolatos információk terjesztése a meleg és biszexuális férfiak körében.[4]
  • 1988. május 31. – Miniszteri rendeletet fogadnak el a HIV terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekről,[5] amely a HIV-fertőzött személyek szexuális partnereinek kötelező szűrését írja elő. A rendeletet 2002-ben az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
  • 1988 – Létrejön az AIDS-segély, az első magyarországi anonim szűrőhely.[6]
  • 1989 – Megalakul a PLUSS – Magyarországi HIV-pozitívokat Segítő Egyesület.[1]

1990-es évek

  • 1991 – Megalakul a PLUSS, HIV-pozitívokat és AIDS Betegeket Segélyező Alapítvány.[1]
  • 1994 – Megalakul az Óvegylet Alapítvány.[1]
  • 1994 – Létrejön a Nemzeti AIDS Bizottság, a népjóléti miniszter tanácsadó testülete.[7]

2000-es évek

  • 2002 – Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti az 5/1988 (V.31.) SZEM rendelet kötelező partnerszűrésre vonatkozó rendelkezését.[8]
  • 2002. december 28. – Új miniszteri rendeletet fogadnak el a HIV terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről.[9]
  • 2003 – Elindul a Háttér Társaság óvszerautomata programja a Nemzeti Népegészségügyi Program támogatásával.[10]
  • 2004 – Megalakul a HIV/AIDS területen aktív civilszervezeteket összefogó ernyőszervezet, a Civil AIDS Fórum.[1]
  • 2004. június – A Nemzeti AIDS Bizottság elfogadja a Nemzeti AIDS stratégia 2004–2010 c. dokumentumot.[11]
  • 2005. december 1.HIV-vonal néven elindul a Háttér Társaság 0-24h telefonos tanácsadó szolgáltatása.[12]

2010-es évek

  • 2012 – Létrejön a Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport, az egészségügyért felelős miniszter tanácsadó szerve.[13]
  • 2019. április 12.Pozitív szemmel néven közösségi alkalmakat szervez a Háttér Társaság HIV-vel élőknek.[14]

Jegyzetek

Források

  • Vass Ádám dr.: Az AIDS-szel kapcsolatos hazai felkészülés = Horváth Attila (szerk.): AIDS. Szerzett immunhiány szindróma. Budapest, 1987. Medicina Könyvkiadó. 216–229. l. ISBN 9632416473