Madársóska
Madársóska | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Erdei madársóska (Oxalis acetosella)
| ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Madársóska témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Madársóska témájú médiaállományokat és Madársóska témájú kategóriát. |
A madársóska (Oxalis) a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjébe és a madársóskafélék (Oxalidaceae) családjába tartozó névadó nemzetsége.
Jellemzői
Tőkéje gumós, levele 3-4 ágú, a fényingerekre reagál. Virága sárga vagy fehér, öttagú. A termés tokja hártyás, ötrekeszű, azon belül a magnak még külön húsos, éretten rugalmasan felpattanó héja is van.
Szára, levelei a bennük felhalmozódó kalcium-oxalát kristályoktól savanykás ízűek, amint erre a „sósdi” név is utal. Másik két népi nevét (heresóska, lóheresóska) a lóherééhez hasonló alakú és állású leveleiről kapta. Az ókori kelta, illetve germán kultúrában ez a növény volt a szerencse szimbóluma, és csak miután a tömeges erdőirtások drasztikusan megritkították állományát, akkor vette át tőle ezt a szerepet a lóhere (Trifolium repens).
Elterjedése
A mintegy 545 faj többsége Afrika déli részén és Amerikában terem; nálunk csak néhány honos:
- erdei madársóska (Oxalis acetosella L., 1753)
- parlagi madársóska (Oxalis dillenii)
- felálló madársóska (Oxalis stricta)
- szerencsehere (Oxalis tetraphylla)
- szürke madársóska (Oxalis corniculata)
A sárga és a szürke madársóska szívós gyomnövényként az egész országban elterjedt.
Cukor képződik a Dél-Amerikában, kiváltképp Chilében honos Oxalis tuberosa Mol. retek alakú gyökerében, ezért ezeket „oka”, illetve „okapataha” néven termesztik és eszik.
A Mexikóban és Peruban honos is Oxalis tuberosa gumója a burgonyáéhoz hasonlít. Termesztik; leveléből salátát készítenek, vastag szárából kristályos sóskasavat állítanak elő. Viszont a savanyú levelét salátának vagy takarmánynak használják; évente 3-4-szer kaszálható.
Az Oxalis tetraphylla (Cav.) észak-amerikai fajt ernyős, lila virágzata miatt kerti dísznövénynek termesztik.
Az Oxalis stricta L. észak-amerikai és az Oxalis corniculata L. dél-európai fajokat egy időben hazánkban is megpróbálták zöldségnövényként termeszteni; helyenként mindkettő kivadult.
Rendszerezés
Névváltozatok
- nyúlkenyér
- heresóska
- lóheresóska
- sósdi[1]
Jegyzetek
- ↑ Bokor József (szerk.). Oxalis, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
- Oxalis L. Plants of the World Online
- Accepted species Plants of the World Online
- Farr, E.R. & Zijlstra, G. (eds.) 1996 onwards. Oxalis in Index Nominum Genericorum (Plantarum). Accessed: 2011 Sept 25.
- Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum 1: 433.
- Oberlander, K.C.; Roets, F.; Dreyer, L.L. 2014: Discovery of substantial Oxalis (Oxalidaceae) diversity and endemism in an arid biodiversity hotspot. Phytotaxa 181(2): 79–95. doi: 10.11646/phytotaxa.181.2.2 reference page