Magyar Fejlesztési Bank
Magyar Fejlesztési Bank | |
Típus | hitelintézet |
Alapítva | 1991. november 27. |
Székhely | 1051 Budapest, Nádor utca 31. |
Vezetők | Dr. Sipos-Tompa Levente elnök-vezérigazgató |
Forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
Termékek | vállalati fejlesztési hitelek |
Összes vagyon | 1102,91 milliárd Ft (2012)[1] |
Magyar cégjegyzékszám | 01-10-041712 |
A Magyar Fejlesztési Bank weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.), vagy röviden Magyar Fejlesztési Bank a magyar állam tulajdonában lévő, szakosított hitelintézet. Jogállását, feladatait és tevékenységi körét a 2001. évi XX. törvény (MFB-törvény), az Alapszabály, továbbá a kormány által jóváhagyott stratégia határozzák meg. Alapfeladata a hazai vállalkozások számára kedvező konstrukciójú fejlesztési hitelek biztosítása, a finanszírozási hiányosságok kezelése, valamint a hosszú távú gazdasági fejlődés támogatása, azokhoz pénzpiaci források bevonása.
Története
[szerkesztés]A Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt.-t, -a későbbi MBFB, majd az MFB jogelődjét- három állami intézmény, az Állami Vagyonkezelő Rt., az Állami Vagyonügynökség és az Állami Fejlesztési Intézet Rt. 1991. november 27-én alapította, eredetileg nem bankként. 1993. július 1-jén az intézmény befektetési pénzintézetté alakult át Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. néven. 1995-től az MBFB bekapcsolódott japán, német és európai uniós hitelek magyarországi kihelyezésébe, később pedig regionális fejlesztési társaságokban, illetve a Rákóczi Bankban is tulajdonossá vált. Ugyanebben az évben az MBFB átvette a Pénzügyminisztériumtól a Pénzintézeti Központot és az Investbankban is résztulajdonos lett.
Az 1997-től Magyar Fejlesztési Bank néven működő pénzintézet a kilencvenes évek második felében tevékenyen részt vett a hazai pénzügyi intézményrendszer megszilárdításában, továbbfejlesztésében. 1996–98 között az intézmény komplex állami bankcsoporttá vált, brókercéggel, szakosított pénzintézetekkel, valamint a már említett regionális fejlesztési társaságokkal.
A bank történetének fontos állomása volt, amikor 2000-ben különválasztották a gazdaságpolitikai prioritásokat szolgáló stratégiai, valamint a saját üzleti kockázatra végzett tevékenységeket. Még ugyanebben az évben hat hitelprogram indult a kis- és középvállalkozói szektor számára, valamint meghirdettek egy, a családi gazdaságokat támogató hitelterméket is.
Szintén fordulópont volt a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény, amely azóta is a Bank tevékenységének jogszabályi keretét adja. Változást hozott a 2002-ben elkészített és 2003-ban a kormány által elfogadott stratégia is, amely a bankot klasszikus fejlesztési bankként pozícionálta. A stratégia kijelölte a bank működésének 2008-ig tartó fő irányait, majd ezeket 2007-ben a változó nemzetközi és hazai feltételeket is figyelembe véve fejlesztette tovább, felvázolva egy 2013-ig tartó cél- és eszközrendszert . A Konzum Bank eladásával (2003-2004) az MFB-nél megszűnt a kereskedelmi banki tevékenység.
A 2002-ben kidolgozott stratégia klasszikus fejlesztési banki tevékenységhez szükséges struktúrát és tevékenységi kört írt elő, és a bank beilleszkedését a magyar gazdaságpolitika elvi rendszerébe. Szorgalmazta a felkészülést az európai uniós csatlakozásra és az intézménnyel szemben támasztott nemzetközi követelményeknek való megfelelést is. E stratégia alapján szervezték meg 2006-ban az MFB körüli egységes bankcsoportot, a „profiltiszta” rendszert. A bankcsoportbéli struktúra, illetve a funkciók pontos meghatározása érdekében az MFB tulajdonosával, a magyar állammal közösen döntött a stratégia továbbfejlesztéséről és meghosszabbításáról a 2007–2013-as időszakra.
A 2008-ban kezdődött válság átírta a terveket. A magyar pénzpiacon a beruházási hitelfelvétel gyakorlatilag megállt, a kereskedelmi bankok forráshoz jutási lehetőségei szinte teljesen ellehetetlenültek. Előbb a vállalati és a lakossági hitelezés esett vissza és drágult meg, aztán az államadósság-kezelés vált kritikussá, amit a forintárfolyam gyors és nagymértékű romlása követett. Ebben a helyzetben az MFB szerepe felértékelődött mind a vállalati, mind pedig az önkormányzati hitelezésben, és a hosszú távú forrás mellett nagyon megnőtt az igény a rövid távú forgóeszközhitelek iránt. Az MFB végeredményben a válságkezelés egyik fő intézményévé vált 2009-re.
A mélyülő válság közepette 2010-ben gyökeresen megváltozott az MFB szerepe. A mélyreható átalakítással párhuzamosan a kormány két fő feladatot bízott az MFB-re: a mintegy 8000 milliárd forintnyi értékű közvagyon kezelését, illetve a fejlesztési banki tevékenység folytatása mellett a saját portfóliójának átvilágítását.
Az MFB a rábízott vagyon pénzügyi, jogi és informatikai átvilágítása után a társaságokat felelős gazdálkodási pályára állította, a saját portfólióját pedig megtisztította. A munka eredményeképpen az MFB 2013-ban már pozitív mérleggel zárta az első két negyedévet.
2021 végén a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az MFB Zrt. tőkeemelését rendelte el. A 45 milliárd forintos emelés után a cég új alaptőkéje 349,9 milliárd forint.[2]
Az MFB struktúrája, az MFB-törvény
[szerkesztés]A többször módosított 2001. évi XX. törvény kimondja, hogy az MFB egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet, részvényeinek száz százaléka a Magyar Állam tulajdonában van, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képvisel. A tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter mellett a Bankirányító, döntéshozó és ellenőrző szervei: az igazgatóság és a felügyelőbizottság. A Bank igazgatóságát a tulajdonosi jogok gyakorlója — ötéves időtartamra — nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság élén az elnök áll, akit az igazgatóság maga választ meg a saját tagjai közül. A Bank ellenőrző szerve a felügyelőbizottság, amelynek elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza. Az MFB Zrt. munkaszervezetének élén a szakosított hitelintézettel munkaviszonyban álló vezérigazgató áll. Az MFB Zrt. könyvvizsgálóját a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg, határozott időtartamra. Tartalmazza az MFB-törvény a Bank feladatainak és pénzügyi szolgáltatási tevékenységének meghatározását is. Rendelkezik továbbá az összeférhetetlenségről és a titoktartásról. Előbbire példa, hogy az MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelőbizottságának tagjai, alkalmazottai pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében — kivéve az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt — közszereplést nem vállalhatnak.
Az MFB-törvény tételesen ismerteti az MFB Csoportba tartozó társaságokat. Kétféle jogi megalapozottsága van annak, hogy valamely cég az MFB Csoport tagja. Az egyik csoportba azok a gazdálkodó szervezetek tartoznak, amelyekben az MFB a Magyar Állam nevében gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a másikba azok, amelyekben az MFB rendelkezhet tulajdoni részesedéssel.
Az MFB tagvállalatai alapvető feladatuknak tekintik a vállalkozói szféra megerősítését és a vállalkozások fejlesztésére rendelkezésre álló eszközök és megoldások körének bővítését.
Az MFB Csoport tagjai az európai fejlesztési intézménycsoportok körében egyedülálló módon képesek a hitel, tőke és garancia eszközöket összehangoltan a hazai vállalkozások szolgálatába állítani. Ennek segítségével a versenyképes tudás megszerzésétől, az innovatív ötlet felkarolásán keresztül egészen a nemzetközi terjeszkedés kapujáig el tudnak kísérni egy magyar kezdeményezést. Kiemelt cél, hogy a vállalkozások minden életciklusában megoldást kínáljunk a piaci szereplők igényeire. Az MFB Csoport tagvállalatai feladataikat a kereskedelmi hitelintézetekkel, illetve pénzügyi közvetítőkkel együttműködésben látják el.
Az MFB nemzetközi tagságai
[szerkesztés]- Európai Állami Bankok Szövetsége (EAPB)[3]
- Európai Kockázati Tőkealap Befektetők Hálózata (EVFIN)[4]
- Európai Kis- és Középvállalatokat Finanszírozó Pénzintézetek Hálózata (NEFI)[5]
- Európai Befektetési Alap (EIF)[6]
- Európai Állami Erdészetek Szövetsége (EUSTAFOR)[7]
- Hosszú Távú Befektetők Európai Szövetsége (ELTI)[8]
- Közép- és Kelet-európai Bankszövetség (BACEE)[9]
- Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF)[10]
- Nemzetközi Kereskedelmi Kamara – Magyarország (ICC)[11]
Az MFB nemzetközi partnerei
[szerkesztés]- Európai Beruházási Bank (EIB)[12]
- Európai Befektetési Alap (EIF)
- Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB)[13]
- Európai Bizottság (EC)[14]
Elemzések
[szerkesztés]Az MFB Periszkóp a Magyar Fejlesztési Bank gazdasági jelentése, amely az aktuális reálgazdasági és pénzpiaci tendenciák értelmezése mellett a magyar gazdasággal és tágabb környezetének aktuális történéseivel foglalkozik, alapvetően vállalati, illetve banki szemszögből.
Az MFB Indikátor a Bank félévente készülő nagy felmérése, amelyben több száz magyar gazdasági egységtől gyűjt információt kérdőíves módszerrel, önkéntes válaszadással, és amelyből négy index -a makrogazdasági-, a piac-, a finanszírozás- és a beruházás-index- köré építi az elemzést. A felmérés 2009 nyara óta továbbvezetett mérőszámai gondolatébresztő, árnyalt képet adnak a magyar gazdaság helyzetéről, folyamatairól.
Az MFB Makrogazdasági elemzések időről időre áttekintik a világgazdasági folyamatokat azzal a céllal, hogy segítsenek megítélni a nemzetközi tendenciák függvényében a magyar gazdaság mozgásterét, lehetőségeit.
Főbb mérlegadatok, eredmények (millió Ft)
Megnevezés | 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év |
---|---|---|---|---|
Mérlegfőösszeg | 1 189 212 | 1 372 203 | 1 102 909 | 1 104 714 |
Jegyzett tőke | 100 000 | 114 500 | 114 500 | 114 500 |
Saját tőke | 121 358 | 212 736 | 195 370 | 198 370 |
Folyósított hitelek összege | 212 247 | 158 023 | 182 529 | 117 407 |
A minősített hitelek aránya %-ban | 15,14% | 17,76% | 16,85% | 19,25% |
Értékvesztés/céltartalék változás eredményhatása | -32 789 | -43 061 | -25 138 | -7 114 |
Üzleti eredmény | 7 601 | 4 773 | 21 757 | 12 182 |
Adózás előtti eredmény | -25 523 | -38 621 | -17 135 | 5 379 |
Az összes vállalati hitelállományban az MFB %-os szerepe | 11,51% | 11,49% | 11,55% | 9,70% |
Elismerései
[szerkesztés]- Az MFB-t 2008-ban a Euromoney a legjobban menedzselt közép- és kelet-európai pénzügyi intézmények közé sorolta.
- Gém Erzsébet, az MFB vezető közgazdásza „MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE, polgári tagozat” kitüntetést kapott 2013. augusztus 20-án.
- A Budapesti Értéktőzsde 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is az MFB-nek ítélte az „Év banki kötvénykibocsátója” címet.
Junior Prima díj „Magyar tudomány” kategória
[szerkesztés]A Junior Prima Díj egyik társalapítójaként a Magyar Fejlesztési Bank 2007 óta támogatja a tudományos élet fiatal tehetségeit. A díjazottak személyére - az MFB felkérésére - az egyes tudományterületek szaktekintélyei, akadémikusok, professzorok tesznek javaslatot. Az adott évben beérkezett jelölések közül az MFB mindig tíz fiatal tudóst választ ki.
Az MFB 2007 óta azokat a fiatal tudósokat díjazza a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriában, akik maximum 33 évesek és kiemelkedő kutatási eredmények, komoly publikációs tevékenység és a legtöbb esetben már nemzetközi szakmai elismertség áll a hátuk mögött. Az MFB szándéka már a kezdetektől az, hogy a jók közül is a legjobbak kerüljenek kiválasztásra és lehetőség szerint olyan szakterületeken tevékenykedő fiatalok kapjanak díjat, akiknek a kutatásai egyben jelentős társadalmi hasznossággal is bírnak.
Elnökök
[szerkesztés]- Takácsy Gyula, 1991–1994
- Dr. Medgyessy Péter, 1994–1996
- Hegedűs Éva, 1996–1997
- Dr. Tétényi Tamás, 1997–1998
- Dr. Patonai Péter, 1998–2000
- Dr. Búza Éva, 2000–2001
- Baranyay László, 2001–2002
- Zdeborsky György, 2002-2010
- Baranyay László, 2010-2013
- Lontai Dániel, 2013-2016
- Bernáth Tamás, 2016-2019
- Dr. Sipos-Tompa Levente 2019-
Vezérigazgatók
[szerkesztés]- Dr. Bányai Miklós, 1991–1994
- Dr. Medgyessy Péter, 1994–1996
- Dr. Huszty András, 1996–1998
- Dr. Patonai Péter, 1998–2000
- Dr. Búza Éva, 2000–2001
- Baranyay László, 2001–2002
- Dr. Erős János, 2002–2010
- Baranyay László, 2010–2013
- Nagy Csaba, 2013–2016
- Bernáth Tamás, 2016-2019
- Dr. Sipos-Tompa Levente 2019-
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Fejlesztési Bank Archiválva 2014. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (adatlap), bankracio.hu (hozzáférés: 2014. január 4.)
- ↑ 45 milliárddal emeli meg az állam az MFB alaptőkéjét (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
- ↑ http://www.eapb.eu/page?pge=index&page=members&orl=1&ssn=&acrid=&cry_id=&pryid=&mi=5&mi= Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[[313|31[[[https://web.archive.org/web/*/http://www.eapb.eu/page?pge=index&page=members&orl=1&ssn=&acrid=&cry_id=&pryid=&mi=5&mi=%5B%5B313%7C31 halott link] halott link]]]]
- ↑ http://www.uzletresz.hu/penzugy/20131004-csatlakozott-az-evfin-hez-a-magyar-fejlesztesi-bank.html
- ↑ http://www.nefi.eu/our-members/hungary-mfb/
- ↑ http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/news/news_2000_2007/2004-12-eif-guarantees-hungarian-development-banks-lending-activity-.htm?lang=-en
- ↑ Archivált másolat. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
- ↑ http://europa.eu/rapid/press-release_BEI-13-182_en.htm
- ↑ Archivált másolat. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
- ↑ http://www.iif.com/search/?q=Hungarian+development+bank&w=1&d=1[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2014. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
- ↑ http://www.eib.org/projects/pipeline/2003/20030248.htm
- ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
- ↑ http://ec.europa.eu/geninfo/query/resultaction.jsp?SMODE=2&ResultCount=10&Collection=EuropaFull&Collection=EuropaSL&Collection=EuropaPR&ResultMaxDocs=200&qtype=simple&DefaultLG=en&ResultTemplate=%2Fresult_en.jsp&page=1&QueryText=MFB&y=-212&x=-1049#queryText=Hungarian+Development+bank&tab=europa&filterNum=7
További információk
[szerkesztés]- Az MFB honlapja
- Tájékoztató honlap
- Az MFB Brüsszeli Képviseletének honlapja Archiválva 2013. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Fejlesztési Bank, (adatlap), bankszovetseg.hu (hozzáférés: 2014. január 4.)