L’Eau Rouge
Megjelenés
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
The Young Gods L'Eau Rouge | ||||
nagylemez | ||||
Megjelent | 1989. szeptember | |||
Felvételek | Artag Studio, Studio Zürich | |||
Stílus | posztindusztriális zene, ambient | |||
Nyelv | francia | |||
Hossz | 40:50 | |||
Kiadó | PIAS | |||
Producer | Roli Mosimann | |||
Kritikák | ||||
The Young Gods-kronológia | ||||
| ||||
Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az 1989-es L'Eau Rouge a The Young Gods második nagylemeze. Általában az együttes mesterművének tartják. Szerepelt az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. 1989-ben több magazin az év albumai listáján szerepelt.
Az album dalai
Cím | Szerző(k) | Hossz | |
---|---|---|---|
1. | La Fille de la Mort | The Young Gods | 7:58 |
2. | Rue des Tempêtes | The Young Gods | 2:51 |
3. | L'Eau Rouge | The Young Gods | 4:20 |
4. | Charlotte | The Young Gods | 2:01 |
5. | Longue Route | The Young Gods | 3:41 |
6. | Crier les Chiens | The Young Gods | 3:15 |
7. | Ville Nôtre | The Young Gods | 4:07 |
8. | Les Enfants | The Young Gods | 5:33 |
9. | L'Amourir (csak az 1995-ös kiadáson) | The Young Gods | 4:18 |
10. | Pas Mal (csak az 1995-ös kiadáson) | The Young Gods | 2:46 |
Közreműködők
The Young Gods
- Cesare Pizzi – billentyűk
- Use Hiestand – dob
- Franz Treichler – ének
Produkció
- Michele Amar – programozás
- Voco Fauxpas – hangmérnök
- Roli Mosimann – producer
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a L'Eau Rouge című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.