Lovász László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lovász László
Laszlo Lovasz mg 1867 flipped horizontally.jpg
Született 1948. március 9. (66 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása matematikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Díjak Wolf-díj (1999), Bolyai-díj (2007), Széchenyi-nagydíj (2008)

Lovász László (Budapest, 1948. március 9.) Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (és az amerikai National Academy of Science[1]) rendes tagja. A számítógép-tudomány világhírű kutatója. 2006 és 2011 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézete igazgatója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962-től 1966-ig a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium speciális matematika tagozatára járt. Három egymást követő évben lett aranyérmes a Matematikai Diákolimpián (6., 1964, 7., 1965, 8., 1966). Osztályfőnöke Komlós Gyula, matematikatanára Rábai Imre volt. 1966-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakán. 1971-ben szerezte diplomáját.

Diplomájának megszerzése után 1975-ig tudományos főmunkatársként dolgozott az ELTE geometria tanszékén. 1975 és 1982 között a József Attila Tudományegyetem geometria tanszékét vezette docensként. 1978-ban megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1982-ben visszatért az ELTE-re, majd egy évvel később a számítógép-tudományi tanszék vezetője lett, szintén egyetemi tanári beosztásban. 2006-tól 2008-ig az ELTE TTK Matematikai Intézetének igazgatója volt. 1987-től a Princeton Egyetem, illetve 1993 és 1999 között a Yale Egyetem félállású egyetemi tanára. 1972–1973-ban a Vanderbilt Egyetem, 1984–1985-ben pedig a Bonni Egyetem vendégprofesszora volt.

1970-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai, illetve az Operációkutatási Bizottságának tagja lett. 1979-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben rendes tagjává. 2008-ban az MTA elnökségi tagjává is megválasztották. 1987 és 1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja volt. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia is felvette tagjai sorába.

1981-ben Erdős Pállal és Babai Lászlóval létrehozta a Combinatorica című folyóiratot. 1985-ben Babai Lászlóval létrehozta a Budapest Semesters in Mathematicsot, és a bonni egyetem John von Neumann-professzorává nevezte ki. 1999 és 2006 között a Microsoft tudományos kutatója volt. 2004–től 2006-ig az Abel-díj öttagú bírálóbizottságának tagjaként is működött. 2007-től a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának elnöke. Ez a megbízatása 2010-ig szólt.

Két alkalommal a Mindentudás Egyeteme előadója volt.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban kombinatorikával és számítógép-tudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása.

A geometriai hipergráf fogalmának meghatározása lehetővé tette az alfa-kritikus gráfok elméletének kimunkálását és kiépítését, valamint a Shannon-féle ötszögprobléma megoldását. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL) algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása.

A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ELTE hírlevél. Hozzáférés: 2012-05-18.

További hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovász László témájú médiaállományokat.