Louise Zeller

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Louise Zeller
SzületettLouise Pichler
1823. január 16.[1]
Wangen
Elhunyt1889. november 20. (66 évesen)[1]
Stuttgart[2]
Állampolgárságanémet
Foglalkozásaíró
Írói pályafutása
Jellemző műfajoktörténelmi regény
Alkotói évei1847–1889
Első műveDer Kampf um Hohentwiel (1847)[3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Louise Zeller, születéskori nevén Louise Pichler (Wangen bei Göppingen, 1823. január 16. – Stuttgart, 1889. november 20.) német írónő, történelmi regények szerzője, Ottilie Wildermuth(wd) mellett a legjelentősebb délnémet (vagy legalábbis sváb) ifjúsági és népi író.[4]

Pályafutása[szerkesztés]

Szegény családból származott, apja lelkész volt. 1847-ben kezdett történelmi regényeket írni.[5] Az 1850-es évek végéig születési neve alatt regényeket és novellákat publikált; munkáival anyagilag is támogatni tudta családját. Házassága után - néhány új műve kiadását leszámítva - a háztartás vezetésére szorítkozott. Házassága után korábbi művei is megjelentek az immár ismertebb Louise Zeller néven. Művei saját korában a német nyelvterületen kívül is figyelemre méltó forgalmat bonyolítottak le.

Hartmut Eggert szerint egyik megkülönböztető jegye az volt, hogy a korban szokásos történelmi regényektől eltérően nem csak egy főhősre koncentrált, hanem egy nem elhanyagolható mellékszálat is szőtt műveibe.[6] Az 1850-es évek végétől kezdve - a műfaj többi kortárs képviselőjéhez hasonlóan - regényeiben előtérbe került a hazafiság.[7] Valamennyi regénye és elbeszélése szülőföldje, Württemberg és a Hohenstaufenek környezetében játszódott.

Művei[szerkesztés]

  • Der Kampf um Hohentwiel. Eine geschichtliche Erzählung, Steinkopf. Stuttgart 1847.
  • Friedrich von Hohenstaufen der Einäugige. Historischer Roman, Herbig, Leipzig 1853.
  • Der letzte Hohenstaufe. Historischer Roman, Herbig, Leipzig 1855–1856.
  • Heinrich des Vierten Vermählung mit Bertha von Susa, Historischer Roman, Herbig, Leipzig 1856.
  • Le fils d'adoption. Episode le la guerre de trente ans, Toulouse 1857
  • Aus böser Zeit. Vaterländischer Roman aus dem 30jährigen Kriege, Herbig, Leipzig 1859.
  • Vergangene und vergessene Tage. Ein vaterländischer Roman aus den französischen Raubkriegen des 17. Jahrhunderts, Grunow, Leipzig 1860.
  • Die Kaiserbraut. Historischer Roman, Grunow, Leipzig 1864.
  • Heinrichs des Ersten Söhne, 1873
  • Die Burg Wildegg und ihre Bewohner bis 1484, 1885
  • Die letzten Grafen von Achalm, Geschichtliche Erzählung, Fleischhauer & Spörer, Stuttgart 1900

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 11.)
  2. ↑ Nekrologie (November 1889 bis März 1890. Zeitschrift für die österreichischen Gymnasien, XLI. évf. (1890) 284. o.
  3. ↑ Kurt Dröge: Die Konstanzer Jugendbücher und Louise Pichler: Zum christlichen Jugendbuch im Übergang zum Nationalsozialismus. Norderstedt: BoD. 2017. ISBN 9783743125162  
  4. ↑ Kurt Dröge: Die Konstanzer Jugendbücher und Louise Pichler: Zum christlichen Jugendbuch im Übergang zum Nationalsozialismus. Norderstedt: BoD. 2017. 43. o. ISBN 9783743125162  
  5. ↑ Schwabenspiegel - Literatur vom Neckar bis zum Bodensee 1800 - 1950 / Louise Zeller, Pseudonym: Louise Pichler (1823 - 1889). www.kultur-machen.de (Hozzáférés: 2022. december 17.)
  6. ↑ Hartmut Eggert: Studien zur Wirkungsgeschichte des deutschen historischen Romans 1850-1875. Frankfurt am Main: Klostermann. 1971. 121. o. ISBN 3-465-00872-3  
  7. ↑ Günther Hirschmann: Kulturkampf im historischen Roman der Gründerzeit 1859-1878'. München: Fink. 1978. 221., 235. o. ISBN 3-7705-1573-0  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Louise Zeller című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Geils, Peter and Gorzny, Willi (Hrsg.): Gesamtverzeichnis des deutschsprachigen Schrifttums (GV). 1700-1910, Saur : München u. a. 1979.
  • Kosch, Wilhelm: Deutsches Literatur-Lexikon. Biographisches und bibliographisches Handbuch, 2. Aufl., Francke : Bern 1949
  • Luther, Arthur und Friesenhahn, Heinz: Land und Leute in deutscher Erzählung. Ein bibliographisches Literaturlexikon, Hiersemann : Stuttgart 1954.
  • Luther, Arthur: Deutsche Geschichte in deutscher Erzählung. Ein literarisches Lexikon, 2. Aufl. Hiersemann : Leipzig 1943
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Louise_Zeller&oldid=25730116”