Linhart György
Linhart György | |
Linhart György arcképe a Természettudományi Közlöny 1926. májusi számának címlapján | |
Született | 1844. június 16. Pest |
Elhunyt | 1925. január 27. (81 évesen) Magyaróvár |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | botanikus, mikológus, gazdasági akadémiai tanár |
A Wikimédia Commons tartalmaz Linhart György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Linhart György (Pest, 1844. június 16. – Magyaróvár, 1925. január 27.) botanikus, mikológus, gazdasági akadémiai tanár. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Linh.”.
Élete
A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetben végzett tanulmányai a kutatómunka felé terelték. A hallei egyetemen folytatott tanulmányok után Oroszországban dolgozott gazdatisztként. Munkásságának elismeréseként 1874-ben kinevezték az időközben – az országban elsőként – akadémiai rangra emelt Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia tanárává, ahol a növénytani tanszék vezetőjeként három évtizedig működött. Gazdasági növénytant, növénybonctant, élettant, növénykórtant és ásványtant tanított. A gazdasági növénytan tanítását először emelte olyan színvonalra, amely a tudományos és a gyakorlati követelményeket egyaránt kielégítette. Ő vezette be tanszékén a szemléltető oktatást. Állandóan foglalkoztatták a mezőgazdasági szakoktatás átszervezésének kérdései, ezért Darányi Ignác földművelésügyi miniszter megbízásából a külföldi példák tanulmányozása után részletes jelentést készített a korszerűsítés érdekében. Nagy szerepet vállalt az akadémiákra vonatkozó magasabb követelményű tanmenet összeállításában is. Linhart 1884-ben Deininger Imrétől átvette a Magyaróvári Vetőmagvizsgáló Állomás vezetését, s őt nevezték ki a Magyaróváron szervezett első Növényélettani és Kórtani Állomás vezetőjévé is 1897-ben. Itt alapozta meg a hazai növénykórtani és növényvédelmi kutatást. Linhardt[1] egész életét a hivatásának szentelte, oktató, szervező, gyakorlati és tudományos munkásságáért több külföldi és magyar kitüntetést kapott. 80 éves korában, 1925. január 27-én halt meg, sírja a magyaróvári temetőben van. Emlékének őrzésére utcát nevezett el róla a hálás utókor.
Források
- Linhart György (magyar nyelven). História – Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
- Linhart György (magyar nyelven). Magyar Életrajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
- Fiatalkori arcképe[2][1]
- Rapaics Raymund: Linhart György emlékezete. Természettudományi Közlöny (58. évf.), 1926-05-01 / 831. füzet
- Nekrológja. Köztelek, 1925. február 8. 143. oldal
Jegyzetek
- ↑ Vezetékneve Linhardt formában is szerepel még az egykorú forrásokban is – minisztertanácsi ülési jegyzőkönyvekben, hírlapokban – és például a mai mosonmagyaróvári, róla elnevezett utca névtábláin és a város térképein.
- ↑ Óvári Gazdászok Szövetsége honlapja. 1864-ben beiratkozott évfolyam tagjainak fellelhető arcképei.. (Hozzáférés: 2020. február 16.)