LibreOffice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
LibreOffice
LibreOffice logo.svg
LibreOffice40-StartCenter.png
A LibreOffice indítóközpontja

Fejlesztő The Document Foundation
Legfrissebb stabil kiadás 4.2.2. (2014. március 13.) +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás 4.2.3. (2014. március 15.) +/-
Programozási nyelv C++, Java
Operációs rendszer Linux
Mac OS X
BSD
Unix
Windows
Platform IA-32, x64, PowerPC, armel, armhf, MIPS, MIPSel, s390, s90x, SPARC IA-64[1]
Kategória irodai programcsomag
Licenc LGPL 3-as verzió[2]
A LibreOffice weboldala

A LibreOffice (rövidítése LibO vagy LO) egy platformfüggetlen irodai programcsomag, amely kompatibilis más jelentős irodai programcsomagokkal. A projekt célja olyan szállítófüggetlen irodai szoftvercsomag készítése, amelynek alapértelmezett fájlformátuma az ODF, és mentes minden szerzői jogi kötelezettségtől. A projekt neve egy szókapcsolás, amelyben a Libre azt jelenti, hogy „szabad” és az angol „Office” szó, amely az irodai programcsomagra utal. Mint szabad szoftver, a felhasználók szabadon letölthetik, módosíthatják, használhatják környezettől függetlenül és terjeszthetik a LibreOffice-t. A LibreOffice teljes körű magyar támogatással rendelkezik, ezen túl több mint száz más nyelven is elérhető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja megalapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentősen hozzájárul az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolaris-szal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az OpenOffice.org márkanevet.[3] Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztőket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányítótestületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejlesztő mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez.[4][5][6]

A Go-oo projekt szintén megszűnt, támogatva ezzel LibreOffice egységes fejlődését.[7] A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak a LibreOfficeba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba.[8][9]

A Canonical, Novell és Red Hat kijelentette, hogy a jövőben kiadott operációs rendszereikben az alapértelmezett irodai programcsomag szintén a LibreOffice lesz.[5] 2011 január 20-án, az Ubuntu 11.04 fejlesztői kiadásában a LibreOffice vált az alapértelmezett irodai programcsomaggá.[10][11]

A 3.3-as kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A The Document Foundation fejlesztői 2010. szeptember 28-án kiadták a LibreOffice 3.3.0 beta 1-et, amelyet október 14-én követett a Beta 2 majd 2010. november 17-én a Beta 3. Az első kiadásra jelölt változat december 5-én jelent meg, a második pedig karácsony előtt, december 23-án.[12] A harmadik kiadásra jelölt változat 2011. január 13-án került kiadásra,[13] és ezt gyorsan követte a negyedik január 20-án.[14] Az első stabil változatot 2011 január 25-én adta ki a szervezet.[15]

A Pardus lett az első Linux disztribúció amely fő kiadásában az alapértelmezett irodai programcsomag a LibreOffice volt. Ezt 2011. január 20-án adták ki.[16]

Ryan Paul az Ars Technica riportere a LibreOffce 3.3.0 kiadásának napján, a következőképpen értékelte a programcsomagot: „Több figyelemre méltó fejlesztés került be a programcsomagba amely kibővítik a programcsomag részeként szállított alkalmazásokat. Még ennél is fontosabb az, hogy a kiadás egyértelműen tükrözi a LibreOffice projektben rejlő hatalmas erőforrásokat. A LibreOffice 3.3-ban található fejlesztések elősegítik a jobb használhatóságot és az interoperabilitást más formátumokkal. Például, jelentősen javult a Lotus Word Pro és Microsoft Works formátumainak támogatása. Egy másik nagyon jelentős fejlesztés az SVG fájlok importálása és szerkesztése a LibreOffice Draw programmal”[17]

A 3.4-es kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 3.3-at követő fő kiadás [18] a LibreOffice-ból a 3.4-es[19]. A 3.4-es (.0) elsősorban az újdonságok iránti érdeklődőknek szól. Nem feltétlenül tökéletes. A vállalati felhasználóknak illetve azok, akik a stabilitást és a kevés hibát szeretik, célszerű megvárni a későbbi javító (pl. 3.4.1; 3.4.2 stb.) kiadásokat, vagy az előző szériát (3.3-as ág) használni. Többek között a következő újdonságokat hozza a LibreOffice 3.4:[20]

  • A memóriahasználat javítása.
  • A LibreOffice Java-függésének csökkentése. (Hosszú távon a teljes Java-függetlenség elérése a cél. Helyette a Python programozási nyelv preferált.)
  • A LibreOffice migrálásának folytatása GCC és GNU Make programokra, Windows platformon is.
  • A forráskód tisztítása (német nyelvű megjegyzések fordítása angolra, nem használt kódsorok törlése.

A 3.5-ös kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

LibreOffice 3.5.5 képernyőképe

A 3.5-ös verziót 2012. február 14-én adták ki.[21] és a főbb funkciói a következők: Visio .vsd importálás, natív PostgreSQL meghajtó, Java 7 támogatás, AES kódolás támogatása az ODF fájlok titkosításához, új .msi Windows Installer,[22] és jobb Office Open XML támogatás.[23] A 2012 februári kiadás tartalmazott továbbá egy online frissítés ellenőrzőt is.[24] Alapértelmezetten, ez a funkció nem teljesen automatikus.

A 3.6-os kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LibreOffice negyedik nagy kiadása, a 3.6-os verzió 2012. augusztus 8-án jelent meg. Főbb újdonságai: új CorelDRAW importáló, Alfresco integráció a CMIS protokoll használatával, korlátozott SharePoint integráció, színskálák és adatsávok a táblázatkezelő celláiban, PDF exportálás vízjelekkel, tökéletesített automatikus formázási funkció a szöveges dokumentumok táblázataiban, jó minőségű képátméretezés, Microsoft SmartArt importálás szöveges dokumentumokba és javított CSV kezelés.[25] A kiadási ütemtervet[26] követő, eddig megjelent hibajavító kiadások: 3.6.1 (2012. augusztus 29.),[27] 3.6.2 (2012. október 4.),[28] 3.6.3 (2012. november 1.)[29]

A 4.0-s kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A programcsomag ötödik nagy kiadása, a 4.0-s verzió 2013. február 7-én jelent meg. A fejlesztők, a jelentős kódtisztítás mellett, a LibreOffice-t számos tulajdonsággal ruházták fel: integráció a tartalom- és dokumentumkezelő rendszerekkel (Alfresco, IBM FileNet P8, Microsoft Sharepoint 2010, Nuxeo, OpenText, SAP NetWeaver Cloud Service és más rendszerekkel) a CMIS szabványon keresztül; jobb interoperabilitás a DOCX és RTF dokumentumokkal; a Microsoft Publisher dokumentumok importálása és a Visio importálószűrő továbbfejlesztése; mindezekről bővebben és a további újdonságokról a bejelentésben és a kiadási megjegyzésekben olvashatunk.[30] [31]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. packages.debian.org/wheezy/libreoffice
  2. The Document Foundation: GNU LGPL Licenc. (Hozzáférés: 2011. január 7.)
  3. Az OpenOffice.org közösség bejelenti a The Document Foundation szervezetet. The Document Foundation, 2010. szeptember 28. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
  4. Ricky. „És így az exodus elkezdődött – 33 fejlesztő hagyta ott OpenOffice.org projektet”, Digitizor (Hozzáférés ideje: 2010. november 1.) 
  5. ^ a b Collins, Barry: OpenOffice group breaks away from Oracle. PC Pro. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  6. Clarke, Gavin: OpenOffice files Oracle divorce papers. The Register. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  7. Go-oo homepage
  8. A The Document Foundation GYIK. The Document Foundation, 2010. szeptember 28. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
  9. Edge, Jake: Michael Meeks a LibreOffice és A Document Foundation jövőjéről nyilatkozik. Linux Weekly News, 2010. szeptember 28
  10. Canonical Ltd: A “libreoffice” csomag megjegyzései az Ubuntuban, 2011. January. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
  11. Proffitt, Brian. „Az Ubuntu nem cseréli le az OpenOffice.org-t LibreOffice-ra ... most”, News Organization (Hozzáférés ideje: 2011. január 20.) 
  12. LibreOffice 3.3 Release Candidate 2 Available For Download
  13. LibreOffice 3.3 Release Candidate 3 Available
  14. [http://blog.documentfoundation.org/2011/01/20/libreoffice-3-3-release-candidate-4-available/ A LibreOffice 3.3 4. kiadásra jelölt verziója elérhető
  15. A The Document Foundation kiadta a LibreOffice 3.3-at
  16. Pardus 2011 Béta áttekintés – az év legizgalmasabb disztribúciója?
  17. Paul, Ryan. „A LibreOffice túlszárnyalja az OOo képességeit”, Ars Technica (Hozzáférés ideje: 2011. január 25.) 
  18. A LibreOffice kiadási politikája. LibreOffice.hu, 2011. május 20
  19. Megjelent a LibreOffice 3.4.0. LibreOffice.hu, 2011. június 3
  20. Az újdonságok magyarul is olvashatóak.
  21. Thomson, Iain: LibreOffice debugs and buffs up to v.3.5. The Register, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  22. v3.5 release notes. Wiki.documentfoundation.org. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  23. Noyes, Katherine: 10 Things to Look Forward to in LibreOffice 3.5. PCWorld, 2012. január 23. (Hozzáférés: 2012. április 3.)
  24. Gorman, Michael: LibreOffice updates to version 3.5, brings grammar check, bigger Calc workbooks, and more. Engadget, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. március 29.)
  25. LibreOffice 3.6.0. LibreOffice.hu, 2012. augusztus 8
  26. Release Plan. The Document Foundation
  27. LibreOffice 3.6.1. LibreOffice.hu, 2012. augusztus 29
  28. LibreOffice 3.6.2. LibreOffice.hu, 2012. október 4
  29. LibreOffice 3.6.3. LibreOffice.hu, 2012. november 1
  30. A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 4.0-t. LibreOffice.hu, 2013. február 7
  31. 4.0 New Features and Fixes. LibreOffice

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz LibreOffice témájú médiaállományokat.