LibreOffice
| LibreOffice | |
| A LibreOffice indítóközpontja | |
|
|
|
| Fejlesztő | The Document Foundation |
| Legfrissebb stabil kiadás | 4.0.1 (2013. március 6.) [1] +/- |
| Legfrissebb fejlesztői kiadás | 4.0.1.2 (2013. március 1.) [1] +/- |
| Programozási nyelv | C++, Java |
| Operációs rendszer | Linux Mac OS X BSD Unix Windows |
| Platform | IA-32, x64, PowerPC, armel, armhf, MIPS, MIPSel, s390, s90x, SPARC IA-64[2] |
| Kategória | irodai programcsomag |
| Licenc | LGPL 3-as verzió[3] |
| A LibreOffice weboldala | |
A LibreOffice (rövidítése LibO vagy LO) egy platformfüggetlen irodai programcsomag, amely kompatibilis más jelentős irodai programcsomagokkal. A projekt célja olyan szállítófüggetlen irodai szoftvercsomag készítése, amelynek alapértelmezett fájlformátuma az ODF, és mentes minden szerzői jogi kötelezettségtől. A projekt neve egy szókapcsolás, amelyben a Libre azt jelenti, hogy „szabad” és az angol „Office” szó, amely az irodai programcsomagra utal. Mint szabad szoftver, a felhasználók szabadon letölthetik, módosíthatják, használhatják környezettől függetlenül és terjeszthetik a LibreOffice-t. A LibreOffice teljes körű magyar támogatással rendelkezik, ezen túl több mint száz más nyelven is elérhető.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja megalapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentősen hozzájárul az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolaris-szal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az OpenOffice.org márkanevet.[4] Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztőket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányítótestületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejlesztő mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez.[5][6][7]
A Go-oo projekt szintén megszűnt, támogatva ezzel LibreOffice egységes fejlődését.[8] A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak a LibreOfficeba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba.[9][10]
A Canonical, Novell és Red Hat kijelentette, hogy a jövőben kiadott operációs rendszereikben az alapértelmezett irodai programcsomag szintén a LibreOffice lesz.[6] 2011 január 20-án, az Ubuntu 11.04 fejlesztői kiadásában a LibreOffice vált az alapértelmezett irodai programcsomaggá.[11][12]
A 3.3-as kiadás [szerkesztés]
A The Document Foundation fejlesztői 2010. szeptember 28-án kiadták a LibreOffice 3.3.0 beta 1-et, amelyet október 14-én követett a Beta 2 majd 2010. november 17-én a Beta 3. Az első kiadásra jelölt változat december 5-én jelent meg, a második pedig karácsony előtt, december 23-án.[13] A harmadik kiadásra jelölt változat 2011. január 13-án került kiadásra,[14] és ezt gyorsan követte a negyedik január 20-án.[15] Az első stabil változatot 2011 január 25-én adta ki a szervezet.[16]
A Pardus lett az első Linux disztribúció amely fő kiadásában az alapértelmezett irodai programcsomag a LibreOffice volt. Ezt 2011. január 20-án adták ki.[17]
Ryan Paul az Ars Technica riportere a LibreOffce 3.3.0 kiadásának napján, a következőképpen értékelte a programcsomagot: „Több figyelemre méltó fejlesztés került be a programcsomagba amely kibővítik a programcsomag részeként szállított alkalmazásokat. Még ennél is fontosabb az, hogy a kiadás egyértelműen tükrözi a LibreOffice projektben rejlő hatalmas erőforrásokat. A LibreOffice 3.3-ban található fejlesztések elősegítik a jobb használhatóságot és az interoperabilitást más formátumokkal. Például, jelentősen javult a Lotus Word Pro és Microsoft Works formátumainak támogatása. Egy másik nagyon jelentős fejlesztés az SVG fájlok importálása és szerkesztése a LibreOffice Draw programmal”[18]
A 3.4-es kiadás [szerkesztés]
A 3.3-at követő fő kiadás [19] a LibreOffice-ból a 3.4-es[20]. A 3.4-es (.0) elsősorban az újdonságok iránti érdeklődőknek szól. Nem feltétlenül tökéletes. A vállalati felhasználóknak illetve azok, akik a stabilitást és a kevés hibát szeretik, célszerű megvárni a későbbi javító (pl. 3.4.1; 3.4.2 stb.) kiadásokat, vagy az előző szériát (3.3-as ág) használni. Többek között a következő újdonságokat hozza a LibreOffice 3.4:[21]
- A memóriahasználat javítása.
- A LibreOffice Java-függésének csökkentése. (Hosszú távon a teljes Java-függetlenség elérése a cél. Helyette a Python programozási nyelv preferált.)
- A LibreOffice migrálásának folytatása GCC és GNU Make programokra, Windows platformon is.
- A forráskód tisztítása (német nyelvű megjegyzések fordítása angolra, nem használt kódsorok törlése.
A 3.5-ös kiadás [szerkesztés]
A 3.5-ös verziót 2012. február 14-én adták ki.[22] és a főbb funkciói a következők: Visio .vsd importálás, natív PostgreSQL meghajtó, Java 7 támogatás, AES kódolás támogatása az ODF fájlok titkosításához, új .msi Windows Installer,[23] és jobb Office Open XML támogatás.[24] A 2012 februári kiadás tartalmazott továbbá egy online frissítés ellenőrzőt is.[25] Alapértelmezetten, ez a funkció nem teljesen automatikus.
A 3.6-os kiadás [szerkesztés]
A LibreOffice negyedik nagy kiadása, a 3.6-os verzió 2012. augusztus 8-án jelent meg. Főbb újdonságai: új CorelDRAW importáló, Alfresco integráció a CMIS protokoll használatával, korlátozott SharePoint integráció, színskálák és adatsávok a táblázatkezelő celláiban, PDF exportálás vízjelekkel, tökéletesített automatikus formázási funkció a szöveges dokumentumok táblázataiban, jó minőségű képátméretezés, Microsoft SmartArt importálás szöveges dokumentumokba és javított CSV kezelés.[26] A kiadási ütemtervet[27] követő, eddig megjelent hibajavító kiadások: 3.6.1 (2012. augusztus 29.),[28] 3.6.2 (2012. október 4.),[29] 3.6.3 (2012. november 1.)[30]
A 4.0-s kiadás [szerkesztés]
A programcsomag ötödik nagy kiadása, a 4.0-s verzió 2013. február 7-én jelent meg. A fejlesztők, a jelentős kódtisztítás mellett, a LibreOffice-t számos tulajdonsággal ruházták fel: integráció a tartalom- és dokumentumkezelő rendszerekkel (Alfresco, IBM FileNet P8, Microsoft Sharepoint 2010, Nuxeo, OpenText, SAP NetWeaver Cloud Service és más rendszerekkel) a CMIS szabványon keresztül; jobb interoperabilitás a DOCX és RTF dokumentumokkal; a Microsoft Publisher dokumentumok importálása és a Visio importálószűrő továbbfejlesztése; mindezekről bővebben és a további újdonságokról a bejelentésben és a kiadási megjegyzésekben olvashatunk.[31] [32]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ^ a b A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 4.0.1-et. LibreOffice.hu, 2013. március 6
- ↑ packages.debian.org/wheezy/libreoffice
- ↑ The Document Foundation: GNU LGPL Licenc. (Hozzáférés: 2011. január 7.)
- ↑ Az OpenOffice.org közösség bejelenti a The Document Foundation szervezetet. The Document Foundation, 2010. szeptember 28. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
- ↑ Ricky. „És így az exodus elkezdődött – 33 fejlesztő hagyta ott OpenOffice.org projektet”, Digitizor (Hozzáférés ideje: 2010. november 1.)
- ^ a b Collins, Barry: OpenOffice group breaks away from Oracle. PC Pro. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
- ↑ Clarke, Gavin: OpenOffice files Oracle divorce papers. The Register. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
- ↑ Go-oo homepage
- ↑ A The Document Foundation GYIK. The Document Foundation, 2010. szeptember 28. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
- ↑ Edge, Jake: Michael Meeks a LibreOffice és A Document Foundation jövőjéről nyilatkozik. Linux Weekly News, 2010. szeptember 28
- ↑ Canonical Ltd: A “libreoffice” csomag megjegyzései az Ubuntuban, 2011. January. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
- ↑ Proffitt, Brian. „Az Ubuntu nem cseréli le az OpenOffice.org-t LibreOffice-ra ... most”, News Organization (Hozzáférés ideje: 2011. január 20.)
- ↑ LibreOffice 3.3 Release Candidate 2 Available For Download
- ↑ LibreOffice 3.3 Release Candidate 3 Available
- ↑ [http://blog.documentfoundation.org/2011/01/20/libreoffice-3-3-release-candidate-4-available/ A LibreOffice 3.3 4. kiadásra jelölt verziója elérhető
- ↑ A The Document Foundation kiadta a LibreOffice 3.3-at
- ↑ Pardus 2011 Béta áttekintés – az év legizgalmasabb disztribúciója?
- ↑ Paul, Ryan. „A LibreOffice túlszárnyalja az OOo képességeit”, Ars Technica (Hozzáférés ideje: 2011. január 25.)
- ↑ A LibreOffice kiadási politikája. LibreOffice.hu, 2011. május 20
- ↑ Megjelent a LibreOffice 3.4.0. LibreOffice.hu, 2011. június 3
- ↑ Az újdonságok magyarul is olvashatóak.
- ↑ Thomson, Iain: LibreOffice debugs and buffs up to v.3.5. The Register, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
- ↑ v3.5 release notes. Wiki.documentfoundation.org. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
- ↑ Noyes, Katherine: 10 Things to Look Forward to in LibreOffice 3.5. PCWorld, 2012. január 23. (Hozzáférés: 2012. április 3.)
- ↑ Gorman, Michael: LibreOffice updates to version 3.5, brings grammar check, bigger Calc workbooks, and more. Engadget, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. március 29.)
- ↑ LibreOffice 3.6.0. LibreOffice.hu, 2012. augusztus 8
- ↑ Release Plan. The Document Foundation
- ↑ LibreOffice 3.6.1. LibreOffice.hu, 2012. augusztus 29
- ↑ LibreOffice 3.6.2. LibreOffice.hu, 2012. október 4
- ↑ LibreOffice 3.6.3. LibreOffice.hu, 2012. november 1
- ↑ A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 4.0-t. LibreOffice.hu, 2013. február 7
- ↑ 4.0 New Features and Fixes. LibreOffice

