Laus-i Miasszonyunk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az első jelenést ábrázoló köztéri bronzszoborcsoport. Mária és Benoite

Laus-i Miasszonyunk egy Szűz Mária-jelenés, mely egyike annak az öt Mária-jelenésnek, amely Franciaország területén történt, és hivatalosan elismert az egyház.

Jelenések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A látnok

Benoîte Rencurel 1647 szeptember 16-án Saint-Étienne d'Avançonban született, Franciaországban. Apja 7 éves korában hal meg, és a kislány soha nem tanult meg írni és olvasni. A vasárnapi misékre és homiliákra járt. 1718 karácsonya után hunyt el.

Benoite Rencurel a pásztorlány, 1664 májusában egy gyönyörű nőt vett észre. A nő nem szólt hozzá, de amikor megszólította mosolygott. Egy szép hölgy állt, akivel együtt elmondta a loretoi litániát, és megkérte tanítsa a lányokat erre. Aki munkát adott Benoite-nak - Rolland asszony - elhatározta, hogy megnézi, kifigyeli mi történik. Amikor a lány egy barlangban beszélt a hölggyel elbújt, de a szép hölgy figyelmeztette, hogy "Mondd meg neki ne átkozza Jézus nevét, mert nem lesz mennyország neki. Az ő lelkiismerete nagyon rossz állapotban van, jó lesz neki bűnbánatot tartania. Az asszony aki hallotta könnyes szemmel megígérte, hogy megváltozik. Ezútán híre ment a kis faluban. Egyesek hittek a jelenésben, mások hamis képzelgőnek tartották a lányt. Ezek között voltak lányok akik teljes szívükből támogatták Benoite-t. A lány megkérdezte mi a neved, mert az emberek kérdezgetik. Majd a szép hölgy azt mondta "Én vagyok Mária". Itt nem fogsz többé látni, és egy ideig sem." Csak szeptemberben 29-én a patak partján találkozott vele újra, megkérte menjen Lausba egy kápolnához, ahol kellemes illat van, mert ott fogja ezentúl látni. Megmutatta az utat Laus felé, ott még sohasem volt. A leány végül talált egy kicsi kunyhó méretű kápolnát. A hölgy ott állt és azt mondta azt szeretné, hogy Fia és az Ő tiszteletére épüljön templom, ahol sok bűnös fog megváltozni. Ö gyakran fog itt megjelenni neki.

Vizsgálat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Notre-Dame du Laus templom oltára a Szűzt ábrázolja karján a kis gyermekkel
  • Már a következő évben zarándokok keresték fel Laust. Sokan jártak fenn a kápolnánál. Azonban Francois Grimaud a bíró,Lambert atya is megkérdőjelezték az eseményeket, főként az embruni Miasszonyunk búcsúra is megfogyatkoztak a hívők emiatt.Meggyőződésük, hogy ördög műve ez. 1665 szeptember 14-n Lausba jöttek mindazok, akik be szerették volna bizonyítani, boszorkányság történik Lausban. Kihallgatásra került sor, melyben Lambert atya szaván akarta fogni a leányt, aki nyugodtan válaszolgatott a feltett kérdésre. A beszélgetés végén az atya kijelentette, meggyőződése a jelenések hamisak, mindent el fog követni, hogy bezárassa a kápolnát, hacsak nem történik valami csoda, ami igazolhatja a leányt. Mivel két esős nap következett, így az atya nem utazott el, és megtörtént az első csodálatos gyógyulás. A jelenések egyházmegyei elismerést kap.

Elismerés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1666-1669-ben megépítik a templomot. 1800 oldalas jegyzőkönyv kézirat maradt fenn a látomásokról, melynek négy szerzője volt Mások között Gap igazságügyi királyi ügyésze, és a királyi káplán.
  • Az hivatalos elismerés a Vatikánban 2008 május 5-én történt. A Francia Kommunista Párt elítélte, hogy kormányzó politikusok is részt vettek az elismerési ünnepségen, és kijelentették szerintük az egyház részéről "egy marketing trükk" az egész.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Laus-i Miasszonyunk témájú médiaállományokat.