Illatos tinóru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lanmaoa fragrans szócikkből átirányítva)
Illatos tinóru
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Boletales
Család: Boletaceae
Nemzetség: Lanmaoa
Tudományos név
Lanmaoa fragrans
Vittad. (1835)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Illatos tinóru témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Illatos tinóru témájú kategóriát.

Az illatos tinóru (Lanmaoa fragrans) a tinórufélék családjába tartozó, Dél-Európában honos, savanyú talajú melegkedvelő tölgyesekben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az illatos tinóru kalapja 6-10 (15) cm széles, alakja fiatalon félgömbszerű, majd széles-domborúan, esetleg laposan kiterül. Gyakran szabálytalanul dudoros, széle esetleg hullámos. Felszíne fiatalon bársonyos, nemezes, később simára lecsupaszodik; szárazon felrepedezhet. Színe a barna és a sötétbarna között változik, néha sötétebb vörösbarna, okkerbarna foltok láthatók rajta.

Húsa vastag, ruganyos; színe fehéres vagy krémsárga, a kalapbőr alatt rózsás árnyalatú. Sérülésre főleg a tönk tetején erősen zöldeskékre színeződik. Íze kellemesen savanykás, szaga gyümölcsös, kiszárítva cikóriaszerű.

Termőrétege pórusos, a csövek keskenyek, tönkhöz nőttek. Színe fiatalon aranysárga, idősen olajbarnás, sérülésre piszkos zöldeskékre színeződik.

Tönkje 6-12 cm magas és 2-4 cm vastag. Alakja hengeres vagy hasas, esetleg orsó alakú. Felülete barnásvörösen korpás, néha a csúcsán hálózatosan bordás. Alapszíne sárga, a tövénél barnásan vagy rozsdaszínűen elszíneződhet. Sérülésre kékül vagy feketedik.

Spórapora olívzöld. Spórája orsó alakú, a vége legömbölyített, felülete sima, mérete 8,5-14 x 4,5-6,2 μm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlíthat az okkerszínű tinórura, amelynek húsa, termőrétege nem színeződik.

Az illatos tinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

olajzöld
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Dél-Európában honos. Magyarországon nagyon ritka.

Savanyú talajú melegkedvelő tölgyesekben nő, sokszor csoportosan. Nyártól őszig terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]