L’art pour l’art Társulat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
L’art pour l’art Társulat
Információk
Eredet  Magyarország
Aktív évek 1986 – napjainkig
Műfaj abszurd humor
Tagok
Dolák-Saly Róbert
Laár András
Pethő Th. Zsolt
Szászi Móni
Korábbi tagok
Bálint Bea (19861987)
Galla Miklós (19861996)
Nagy Natália (19881997)

A L’art pour l’art Társulat együttes weboldala

A L’art pour l’art Társulat abszurd humort játszó színtársulat.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A L’art pour l’art Társulat nem egyszerűen humort író és előadó művészek alkotócsoportja, a L’art pour l’art: világnézet.

– {{{4}}}

Az abszurd humort játszó L’art pour l’art Társulat 1986-ban alakult, akkor még Laár pour Laár Társulat néven. Egyedülálló produkciójukkal új színt hoztak a hazai humor és színjátszás palettájára. Alkotóműhelyükben sok eredeti ötlet, poén-felfedezés született, amelyek országunk kulturális hétköznapjaiban, a gondolkodni, és a nyelvvel játszani szeretők körében kisebbfajta művészi forradalmat indukáltak.

Előadásaikat a kezdeti időszakban elsősorban egyetemisták, főiskolások látogatták. Második törzshelyük a Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában volt. A fiatalok özönlöttek fellépéseikre, körükben vált először népszerűvé a L’art pour l’art.

1991-ben tört meg a jég. A L’art pour l’art elkészíthette első, önálló tévéműsorát. Hamar kiderült, hogy a televíziós formanyelv nagyon illik hozzájuk, sőt az új lehetőségek teljesen újszerű megoldásokra sarkallták a kreatív csapatot.

Sok-sok képi ötlet, addig nem alkalmazott vizuális poén jelent meg műsoraikban.

És aztán megszületett a Besenyő család.

Törvényszerű volt, hogy a képernyő műfaját ízlelgető, állandóan kísérletező L’art pour l’art kreativitása meghozza igazi gyümölcsét. Az akkor még csak „geg-girl”-ként, íróként közreműködő Szászi Móni alapötlete, és a közös kidolgozás nyomán indult útjára a népszerű abszurd „szappanopera”, amely egy csapásra országos népszerűséget hozott a Társulat számára. A L’art pour l’art divattá vált.

Galla Miklós és Nagy Natália a Holló Színháznak is tagjai voltak, emiatt a két társulatot gyakran összekeverték és sokan tévesen „angol humorként” határozták meg a L’art pour l’art stílusát is. Ez azért helytelen, mert a L’art pour l’art kizárólag saját szerzeményű műveket adott és ad elő.

A L’art pour l’art lemezek aranylemezek lettek, televíziós műsoraik bekerültek a legnézettebb műsorok közé. Kétségtelen, hogy a Társulat eredetiségével beíródott a hazai humor nagykönyvébe. A Rádiókabaré 1998-as Humorfesztiválján (melynek zsűrijében Dolák-Saly Róbert is jelen volt) erősen érződött a Társulat hatása: a pályaművek jelentős részébe bekerültek a L’art pour l’art-os jellegű poénok és az abszurd nyelvi fordulatok.

1996-ban és 1997-ben személyi változások történtek a Társulat háza táján. A közönség, sőt a szakma is azt hitte, hogy Galla Miklós, majd Nagy Natália távozása a Társulat végét jelenti. Csak azok bizakodtak a túlélésben, akik közelről ismerték a művészcsoport belső működését, hiszen tudták, hogy az alkotófolyamatban meghatározó, legtermékenyebb szerzők a csapatban maradtak.

Színházi estjeiken, televíziós műsoraikban kizárólag csak saját írásaikat adják elő. Ilyen értelemben a L’art pour l’art Társulat a színtiszta magyar abszurd humort játszó színház egyetlen képviselője.

A Társulat művészi megnyilvánulási lehetőségeit jelentősen tágítja az, hogy tagjai nagyrészt zenészek. Így nemcsak színházi esteket játszanak, hanem, ha kedvük tartja, élő koncerteket is adnak zenésztársakkal kiegészülve. Különlegesen sokrétű és sikeres művészi teljesítményük elismeréseképpen 1997-ben megkapták az év legjobb produkciójának járó Huszka Jenő-díjat (Artisjus).

A Társulat ma is dolgozik, törzshelye változatlanul a Budapest Bábszínház, ahol rendszeresen játsszák új darabjaikat. Ezekkel az előadásokkal turnéznak minden évben az ország nagyvárosaiban is. A 2006-ban húsz éves - állami támogatás nélkül működő - vándorszínház szinte példátlan sikersorozatának egyik titka valószínűleg az, hogy mindig nagy műgonddal, igényességgel készültek a közönséggel való találkozásokra.

Színházi előadásaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Társulat minden évben jelentkezik új színházi esttel. Ezek visszatérő részei a Besenyő család-jelenet, Naftalin Ernő ötlettára és Dolák-Saly diavetítései, melyeknek során régi, jól ismert történetek diafilmváltozatához mond Leopold figurájának hangján narratív szöveget - kellőképpen elferdítve a képen látható eseményeket.

Tyúkszínház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létezik a Társulat színházi fellépésének egy külön fajtája, az úgynevezett tyúkszínház. Ez akkor jön létre, amikor nem az egész társulat, csak két vagy három tag van jelen és úgy adnak elő jeleneteket, számokat. Legkorábban a Dolák-Saly - Laár formáció létezett, ma már azonban bármely két tag együttes előadása tyúkszínháznak minősül.

Televíziós műsorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A híressé vált vastyúk és az általa talált szeg a sorozat bevezetőjéből

Legelső - és talán mind a mai napig legnépszerűbb - televíziós műsoruk az 1991-ben indult Vastyúk is talál szeget. A sorozat címe is nyelvi játék, elferdítve a Vak tyúk is talál szemet közmondást. Az 1996-ban lezárult szériában ismerkedhettünk meg először a Besenyő családdal és Pandacsöki Boborjánnal. Minden epizód körülbelül fél órás volt. A sorozat minden részét a Társulat írta - néha az akkor még nem tag Szászi Móni ötleteivel, jeleneteivel kiegészítve - és Koós György rendezte. 1998-ban az mtv A kulcs című műsorának részeként 5-6 perces rövid Besenyő család-jeleneteket adott elő a Társulat. Ugyanezen évben, már Pethő Zsolttal és Szászi Mónival kiegészülve újra útjára indították a Vastyúk is talál szeget című műsort, mely összesen négy epizódot foglalt magába. 2000-ben Nooormális?! címmel folytatódott a hasonló szerkezetű és összeállítású műsor a TV2-n 2002-ig. 2011-ben a társulat ismét a közszolgálati csatornán jelentkezett saját műsorsorozattal, ez a Banán, pumpa, kurbli címet viselte. Összesen 9 részt készítettek, egyenként kb. 52 perces műsoridővel. Az utóbbi időben készítettek közül ez a széria kiemelkedik, láthatóan több energiát fordítottak rá, mint az elmúlt pár évben megjelent többi L'art pour l'art műsorra.

A sorozatokon kívül más tévéműsorokban is feltűntek jeleneteikkel 1989-től egészen 2004-ig. 2008 szilveszterén az MTV műsorának keretében adták elő a Két férfi, egy nő meg egy férfi színházi est zárójelenetét.

Ezeken kívül a Comedy Central-on is látható a társulat. A csatorna régebbi műsorok ismétlése mellett gyakran műsorra tűzi színházi estek felvételét is.

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mind a színházi esteken, mind a tévéműsorokban megjelennek a társulat tagjainak dalai. Azonos bennük, hogy a szövegeik abszurd témákra épülnek, a megfogalmazás vagy a hangszerelés pedig humoros. Nagyjából elkülöníthető a négy dalszerző stílusa. Dolák-Saly számai meglehetősen rockosak, hangszerelésük gitárra épül, a témájuk nagyon gyakran a szerelem. Laár számai inkább könnyedebb hangvételűek, a témák pedig nagyon változatosak: a lábvíztől egészen a szerelem leírásáig. Pethő Zsolt a másik két taghoz képest kevés dal szerzője; azoknak jellemzője azonban az egyszerű dallamvilág és kevesebb nyelvi poén, de sok abszurd ötlet található a szövegekben. Szászi Móni se sok dalt ír, a dalai vidámak.

Hatásuk a populáris kultúrára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főként a tévésorozataiknak köszönhetően nagyon sok L’art pour l’art-kifejezés, mondat, poén nagymértékben beépült a magyar populáris kultúrába, például: Nooormális?!; Maargit, neked halványlila gőzöd van! Pedig de!. Néhány daluk népszerűsége ma is óriási, például Fületlen fiú, A nyálon lőtt lány balladája.

Művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színházi estek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Laár pour Laár (Jelenetek a Költő életéből) (1986)
  2. Farkas a mezőn (1988, felújítás: 1994)
  3. Rengeteg parittya (1990, felújítás: 1995)
  4. Winnetou (1997)
  5. A három testőr és a jeti (1999)
  6. A brutális katicabogár (2000)
  7. Rigoletto, avagy a rotterdami toronyőr (2002)
  8. Pucér nők ruhában (2003)
  9. Best uff L’art pour l’art (2004–2005, felújítás: 2009)
  10. Hófehérke és a svéd törpe (2006)
  11. Két férfi, egy nő meg egy férfi (2007–2008)
  12. Anyám tyúk, avagy az ember tragédia (2009)
  13. A három testőr és a jeti vagy mi a pék (2011)
  14. Piroska, a farkas (2012)
  15. A postás, aki megeszi a leveleket (2014)

Televíziós műsorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vastyúk is talál szeget 1-11. (MTV, 1991–1996, ismétlések: Comedy Central, 2010–2011; Nóta TV; M3, 2014)
  • Rövid Besenyő család-jelenetek (MTV, A kulcs műsor részeként, 1998)
  • Vastyúk is talál szeget 12-15. (TV2, 1998–1999, ismétlések: Comedy Central, 2008-2010)
  • Nooormális?? (TV2, 2000–2002, ismétlések: Írisz TV, 2006; Comedy Central, 2008–2010)
  • Banán, pumpa, kurbli (MTV, 2011–)

Különálló műsorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Káprázat (MTV, 1989)
  • Jön a medve (MTV, 1989–1991)
  • Teveháton, a cirkuszban (Rövid Besenyő család-jelenet) (TV2, 1999)
  • Csirkebefőtt (MTV, 2003)
  • Jutalomjáték (MTV, 2004)
  • Banán, pumpa, kurbli (MTV, 2011)

CD-k/kazetták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vastyúk is talál szeget (1995)
  • Lila liba (1996)
  • Winnetou (1997)
  • A három testőr és a jeti (1999)

DVD-k[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Best uff L’art pour l’art (az azonos című színházi est utolsó előadásának felvétele) (2006)
  • Nooormális? 2000–2002 (hét rész az azonos című televíziós sorozatból) (2007)
  • Nooormális? 1998–2000 (nyolc epizód az azonos című és a Vastyúk is talál szeget című sorozatokból) (2008)
  • Két férfi, egy nő meg egy férfi (az azonos című színházi est utolsó Bábszínházbeli előadásának felvétele) (2009)

Képregény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Besenyő család kalandjai (2011, Athenaeum; írta: Szászi Móni, rajzolta: Ilauszky Tamás)

Dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lemezre vett dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A bálteremben
  • A bombanő
  • A három testőr és a jeti
  • A kézarcúak dala (Veböki)
  • A nyálon lőtt lány balladája
  • A szerelem olyan, mint egy medve
  • Altatódal
  • "Azért vagyok nagyon csendbe'…"
  • Az illuzionista
  • Besenyő család-dal
  • Besenyő-Boborján dal
  • Bogárdal
  • Csámcsogó-dal
  • Dinnye
  • Duett
  • Édesanyám
  • Éljen Bródy János!
  • Elnézést, elnézést!
  • Érzelmi dal
  • Ez nem az én napom
  • Fakír
  • Farkas a mezőn
  • Fületlen fiú
  • Geil állat dal
  • Hang-verseny
  • Hányszor lehet büntetlenül énekelni egy refrént?
  • Imádom engem
  • Jetidal
  • Kagyló-nász az avaron
  • Kemenesfalvi bácsit nem ismerem én
  • Kleopátra és a kígyó
  • L’art pour l’art-induló
  • L’art pour l’art-induló - minimix
  • Lábvíz
  • Lám, csak lám
  • Leó vagyok
  • Lila liba
  • Margit-dal
  • Na, tud ilyet a három testőr?
  • Nőimitátor nem lennék
  • Szappanopera
  • Szerelmi vallomás
  • Szívszerelem
  • Szőrös vagyok
  • Te vagy az éden
  • "Tévedés az, kis angyalom…"
  • Vasmacsó
  • Vastyúk is talál szeget
  • Vastyúk-szignál
  • Winnetou

Lemezre fel nem vett dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A brutális katicabogár
  • A döglött tehén
  • A jó hírek hatása a Laár-Dolák-Saly szerzőpárosra
  • Álomkék
  • Alvó rabló
  • Az élet egy rejtélyes hősköltemény
  • Erzsi
  • Forgalomirányítók dala
  • Győrött születtem, Dunaújvárosban jártam iskolába, de Budapesten érettségiztem
  • Kanca-dal
  • Lám, a Laár
  • Nem vagyok unalmas
  • Szumo-bajnok leszek
  • Testépítő szalon

Fontosabb figurák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Besenyő család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besenyő István[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Laár András) Ő a Besenyő család feje. Kedvence a zsíros szalonna, és a kolbász. A feleségét, Margitot, a lehető legváltozatosabb módon sértegeti, ellenben szimpatizál a szomszéd nővel, Kancával. „Felszerelései" a fekete bőrkabát, a piros póló, egy hihetetlenül csíkos nadrág, egy műbajusz, és egy csokornyakkendő. Boborjánnak a legkülönbözőbb feladatokat talál ki, ezek általában abból állnak, hogy ő csinál valamit a legjobban a világon, és ezért a „Besenyő Pista bácsi” kap pénzt. Boborján ezeket általában kissé rosszul teljesíti. Kedvencei a tudományos fejtegetés és a „betűzés”.

Besenyőné Bényei Margit[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Pethő Th. Zsolt, korábban Galla Miklós)

Besenyőné Bényei Margit a feleség. Nincs könnyű dolga annak, aki Besenyő úr párjául szegődött, ő mégis optimista. Ezernyi kudarc után is bizakodó mosollyal várja férjura új megjegyzését, aminek rendre ő issza meg a levét. Kicsit borostás, ami nem emeli nőiességét. Talán ezt kívánja ellensúlyozni pöttyös ruhájával. Margit csak álmodozik a nagy Ő-ről, a régi emlékekről, és arról, hogy egyszer valaki rátalál majd. Persze ez csak álom marad a nagy hatalmú férj árnyékában.

Parittya Setét Antal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Dolák-Saly Róbert)

Az öreg, Parittya Setét Antal nem tudni, kinek az apja. Valószínűleg nem is vér szerinti rokon, csak véletlenül egy emelettel lejjebb "ment haza" egyszer kutyasétáltatás után. Ezt azonban nem vette észre sem ő, sem a család. Általában nem is ízesül a család életéhez, csak testileg van jelen. Megjegyzései egy másik dimenzióból származnak, valahonnan a totális szellemi leépülés és a letisztultság kivételes állapota közötti térből. A "zsenilis" öregúr kedvence a pia, és a nők, de szomorúságára az utóbbihoz nem jut hozzá.

Zigóta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Szászi Móni)

Zigóta, az ikerpár egyik fele enyhe beszédhibájával fárasztja környezetét. Testvérével állandóan civakodnak, ami rendszerint KO-val végződik a kislány rovására, vagyis bátyja leüti őt. Ez olyan gyakran történik meg vele, hogy jobb szemét állandóan kékes monokli díszíti. A jóhiszemű Zigóta is tipikus viktimológiai eset, akárcsak a mamája. A megpróbáltatások ellenére mindig reménykedik valamiben, és alapvetően jól érzi magát. A családhoz csomagban érkeztek testvérével: Margit nyerte őket egy kolbászcsücsök-nyereményjátékon.

Rücsök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Pethő Th. Zsolt)

Rücsök a másik ikertestvér. Bal kezén általában bokszkesztyű van, ami azért nagyon praktikus, mert gyakran "kell" a húgát leütnie. Vörös raszta-haja, kerek napszemüvege, vagány beszédmodora kemény lelkét hivatott kifejezni. Eddigi megnyilvánulásaiból kiderült, hogy fokozottan vonzódik a lányokhoz, de nőnie kell még, hogy álmai beteljesüljenek... ja, és nem szereti az érzelmes dalokat.

A Besenyő család tartozékai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek a személyek ugyan nem családtagok, de fontos szerepet játszanak Besenyőék életében és viszont, így gyakran szerepelnek együtt.

Kanca[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Szászi Móni)

Kanca, a szomszédnő nagyon csinos. Jóval nagyobb szája van, mint bárkinek, és az sem áll neki rosszul, ahogy selypít, bár nem lehet tudni, hogy ez igazi beszédhibája-e. Mindenesetre Margit nem örvendezett, amikor újdonsült szomszédjuk először megjelent ajtajukban. Besenyő úr annál inkább szimpatizál a fekete hajú jövevénnyel, aki nem utasítja vissza a férfi közeledését. Kanca tudatában van erényeinek, és az sem zavarja, hogy szellemi fejlődése, életének igen korai szakaszában megállt.

Pandacsöki Boborján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Dolák-Saly Róbert)

Pandacsöki Boborján mindig világcsúcsokat szeretne megdönteni. Mindezt edzője, Besenyő Pista bácsi ötletei nyomán teszi, de rendszerint felsül a próbálkozásaival. Az viszont mégiscsak nagy teljesítmény, hogy egy icipicit ferde szájcsücsökkel sikerült országos hírnévre szert tennie. Jellemét egy kölyökvizsla és egy öt éves kisgyerek tulajdonságaiból keverték össze egy ismeretlen génlaboratóriumban. Hencegő, gyámoltalan, sértődékeny, impulzív, irigy és meglehetősen oktondi, valamint a csoki a kedvence. Szexuális élete nincs, ugyanakkor nagy örömöt okoz neki egy lepke, vagy egy mikrofonzsinór, amíg el nem vonja a figyelmét egy falból kiálló "jó kis szög".

Tompika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Laár András)

Tompika a Besenyő-ikrek játszótársa. Fújtatós hangjával állandóan narrálja saját cselekedeteit, hozzásegítve másokat szándékai megismerésében. Ha valamit csinál, azt szenvedélyesen teszi.

Tompika egy technikai géniusz, aki képes arra is, hogy a családot kirepítse az univerzumba, Besenyő Pista bácsi legnagyobb megdöbbenésére. Sok borsot tört már környezete orra alá találékonyságával. Válogatott módokon bosszantja azt, aki a bögyében van. Sajátos világában megszületett ötleteit nehezen értik az evilágiak, ugyanakkor makacsságát erőteljesen megtapasztalják.

Egyéb figurák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evettke (Nagy Natália) A korábbi felállás idején ő volt a Besenyő család gyereke. A meglehetősen vastag lábú, hovatovább tízéves kislány főként játékkal töltötte idejét, időnként szüleihez intézett hozzájuk méltó színvonalú filozofikus kérdéseket illetve észrevételeket. Nem is annyira titokban Tompika után epekedett.
  • Irén (Nagy Natália) Tompika anyukája, akinek kegyeit kereste Anti bácsi és Besenyő Pista bácsi, utóbbi lényegesen eredményesebben. Később Kanca vette át a funkcióját.
  • Poéngyáros komikus (Galla Miklós) Humorista, a stand-up-comedy műfaj művelője. Történeteit szóviccekkel színesíti, amelyekkel rendre saját magát nevetteti meg a legjobban.
  • A Költő (Laár András) Laár félig-meddig önmagát alakítva mondja el abszurd verseit. Emellett időnként jelenetek szereplője is, mint A Költő és a Lektor vagy A Költő tévét néz (utóbbi a Nooormális? egyik adásának keretét adta). A társulat első színházi estjének ő volt a központi alakja.
  • Leopold (Dolák-Saly Róbert) Porondmester, kissé raccsolva beszél. A társulat műsorait szokta felkonferálni, valamint izgalmas kalandvetítéseket is tart. Ezek során diasorozatok képeinek tartalmát igyekszik új megvilágításba helyezni.
  • Légzongorista (Pethő Th. Zsolt) Leopold vetítéseinek kísérőzenésze.
  • Naftalin Ernő (Dolák-Saly Róbert) Ötletológus. Legfontosabb ismertetőjegyei: túlméretezett, ódivatú pulóver, vastag, fekete keretes szemüveg, lelapuló haj, valamint sajátos, betűejtő beszédmód. Az élet különböző területeire ad általa praktikusnak vélt tanácsokat.
  • Troli néni (Szászi Móni) Kissé antiszociális idős asszony, unaloműzés gyanánt embertársai orra alá igyekszik borsot törni.
  • A lektor (Galla Miklós) Meglehetősen pozitív önértékeléssel rendelkezik, aminek tanúbizonyságát adta A Költő egyik versének minősítése során. Az ugyancsak nem túl szerény poéta nehezen viselte a kritikát. Bár nem hangzott el utalás, a figura hasonlósága miatt alighanem ő volt az 1994-es szilveszteri adásban Tompika apja és Irén férje.
  • Igazságos Izom Tibor (játszotta Laár András és Dolák-Saly Róbert is) Erőművész, eredetileg Dolák-Saly Róbert képregényfigurája. Szerepelt a Volt-nincs róka verses meserímdrámában, ahol fizikai erejét fitogtatta. A Nooormális? olimpiai adásában két példánya vívott egymás ellen szellemi pankrációt.
  • Kemenesfalvi bácsi (Laár András) Az Unalmas emberek show vendégeként láthatta először a közönség, maradéktalanul eleget tett a címnek. Később dalt is énekeltek róla azok, akik nem ismerik őt.
  • Old Shatterhand és a Búgócsigák (Galla Miklós - fehér ember, Laár András, Dolák-Saly Róbert - indiánok, Nagy Natália - fogoly nő) Vladislav Kondricek prágai cseh író A szirtisólyom gyermekei című művében bukkantak fel először. Később zenekarrá szerveződve ők adták elő a Nyálon lőtt lány balladáját.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]