Lúdas Matyi (költemény)
A Lúdas Matyi (alcíme: Egy eredeti magyar rege négy levonásban) Fazekas Mihály elbeszélő költeménye, első változata 1804-ben keletkezett, kéziratban hamar elterjedt, és az író tudta nélkül ki is adták Bécsben. Fazekas átdolgozta a művet és saját neve alatt jelentette meg, 1817-ben Bécsben. Műve előszavában utal a plágiumra. Ritmusa: hexameter.
A mű Lúdas Matyiról, az egyszeri libapásztorfiúról szól, aki többször is túljár a kapzsi és zsarnok földesúr, Döbrögi eszén. Fazekas a mű témáját a középkorba helyezi, de saját koráról mond ítéletet. Főhőse jellegzetes népmesei figura. Végső formájában 1817-ben jelent meg először.
A Lúdas Matyi-történet – vándormotívum. Fazekas azonban igazán magyar történetté alakította, a táj magyar, az emberek magyar parasztok, Döbrögi magyar földesúr. Fazekas műve bizonyítja gazdag szókincsét, a tudományos műveltségét is. A költő szívesen alkalmazza a népnyelv fordulatait, tájszavait; stílusa humoros, és tükrözi együttérzését a szegény néppel.
A művet több alkalommal is feldolgozták: Balogh István bohózatot, Móricz Zsigmond vásári komédiát írt a mű alapján. Deésy Alfréd némafilmet forgatott. Az egyik legismertebb változat az 1949-ben bemutatott Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében készült Lúdas Matyi Soós Imre főszereplésével. Dargay Attila egész estés rajzfilmet készített.
2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme-sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén a Lúdas Matyi illusztrációja látható.[1]
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Lúdas Matyi a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- A Lúdas Matyi 1817-es bécsi kiadása Göbwart F. S. egykorú, színes illusztrációival
- Lúdas Matyi műfordításban Bábelmátrix
