Kálmán C. György
| Kálmán C. György | |
 | |
| Hatvanadik születésnapjának köszöntésén | |
| Született | 1954. április 22. Budapest |
| Elhunyt | 2021. október 17. (67 évesen)[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | irodalomtudomány |
| Tudományos fokozat |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán C. György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kálmán C. György (Budapest, 1954. április 22. –) magyar egyetemi tanár, irodalomtörténész, kritikus, publicista. Kálmán László nyelvész testvére.
Életpályája
1972–1974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar–angol szakos hallgatója volt, de az angol szakot nem fejezte be, és 1974–1977 között ugyanitt végezte a magyar-esztétika szakot. 1977–1978 között a Nemzetközi Előkészítő Intézetben nyelvtanárként dolgozott. 1978–1979 között szakközépiskolai irodalomtanár volt Budapesten. 1979–1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében könyvtáros volt. 1983–1986 között a modern irodalmi osztály munkatársa volt. 1986–1991 között az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, főmunkatársa volt. 1990-től a Literatura szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja. 1990 óta a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén tanít, egyetemi docens, majd egyetemi tanár. 1993 óta a Café Babel szerkesztőbizottsági tagja. 1992–1995 között a Beszélő szerkesztőbizottsági tagja volt. 1995–1996 között a 2000 olvasószerkesztője volt. A BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) szerkesztője 2003 óta. 2000-ben habilitált. 2000–2004 között tanszékvezető egyetemi tanár volt. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának titkára volt. Kutatási területe a mai magyar irodalom intézményes-szociológiai meghatározottságai.
Művei
- Beszédaktus-elmélet és irodalomelmélet (szerkesztő, Helikon, 1983)
- Újvári Erzsi: Csikorognak a kövek; szöveggond., utószó Kálmán C. György; Szépirodalmi, Bp., 1986
- Az irodalom mint beszédaktus. Fejezet az irodalomelmélet történetéből; Akadémiai, Bp., 1990 (Opus)
- Sinkó Ervin. Az út. Kiadatlan naplók és írások. (szerkesztő, 1990)
- Profizmus az irodalomtudományban (szerkesztő, Helikon, 1992)
- Mándy Iván: Budapesti legendák. (szerkesztő, 1993)
- Rendszerelvű irodalomtudomány (szerkesztő, Helikon, 1995)
- Te rongyos (elm)élet!; Balassi, Bp., 1998
- A korai avantgárd líra, 1916-1919. Válogatás; vál., utószó Kálmán C. György; Unikornis, Bp., 2000 (A magyar költészet kincsestára)
- Az értelmező közösségek elmélete; szerk. Kálmán C. György; Balassi, Bp., 2001
- Mű- és valódi élvezetek; Jelenkor, Pécs, 2002
- Élharcok és arcélek. A korai magyar avantgárd költészet és a kánon; Balassi, Bp., 2008
- Szóvátétel. Mélyenszántók, színvonalasak, rangosak; Noran, Bp., 2008
- Győrfi Kata–Simon Márton–Kövér András Kövi: Slam.pont 2; bev. Csider István Zoltán, Pion István, kommentárok Kálmán C. György; Libri, Bp., 2015
- "Inkább figyeld talán az irodalmat". Írások Veres András 70. születésnapjára; szerk. Jeney Éva, Kálmán C. György; Reciti, Bp., 2015
Díjai, kitüntetései
- Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1989)
- Kanyó Zoltán-emlékdíj (1989)
- Az Akadémia Kiadó nívódíja (1991)
- Széchenyi professzor ösztöndíj (1997-2000)
- Soros-ösztöndíj (1999)
- a Szépírók Társaságának díja (2003)
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Kálmán C. György hivatalos oldala
További információk
- Kortárs Irodalmi Adattár
- http://www.mtakoztest.hu/pub_kalman_c_gyorgy.pdf[halott link]
- A Nemzet Kalogánya. Kálmán C. György 60. születésnapjára; szerk. Veres András; Reciti, Bp., 2014