Kvantumhatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést TurkászBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2017. január 14., 10:25-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (CheckWiki error (18) javítása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Kvantumhatásnak hívják azokat a fizikai folyamatokat, melyeket nem lehet a klasszikus fizika törvényeivel (klasszikus mechanika, elektrodinamika stb.) értelmezni, megmagyarázni.[1] A kvantumhatás csak a kvantummechanika ismeretében értelmezhető.

Néhány példa a kvantumhatásra[szerkesztés]

Az elektronok egymásra hatása kvantumhatás. A radioaktív bomlás (radioaktivitás) is egy kvantumhatás. Ezzel szemben a Rutherford-kísérlet[2] vagy más néven Geiger–Marsden-kísérlet (az anyag szerkezetének felderítésére szolgáló szóráskísérletek elnevezése) nem kvantumhatás, mivel a klasszikus mechanika és az elektrosztatikus erő ismeretében meg lehet magyarázni.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.quora.com/What-is-a-quantum-effect
  2. Ernest Rutherford vezetése alatt Manchesteri Egyetemen 1909 és 1911 között Hans Geiger és Ernest Marsden által elvégzett, az anyag szerkezetének felderítésére szolgáló szóráskísérletek elnevezése. A kísérletekben α-részecskékkel (hélium atommagokkal) bombáztak vékony aranylemezt.
  3. Ernest Rutherford: The Scattering of α and β Particles by Matter and the Structure of the Atom, Philosophical Magazine Series 6, 21: 125, 669 – 688, (1911)