Koszmosz–4
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Koszmosz–4 | |
| Ország |  Szovjetunió |
| Gyártó | OKB–1 |
| Típus | felderítő műhold |
| Rendeltetés | fotófelderítés, tudományos kutatás |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 1962. április 26. 10:04 UTC |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. sz. indítóállás |
| Hordozórakéta | Vosztok |
| Visszatérés dátuma | 1962. április 29. |
| Tömeg | 4600 kg |
| Energiaellátás | kémiai |
| Pályaelemek | |
| Excentricitás | 0,002394 |
| Inklináció | 65° |
| Periódus | 90,6 perc |
| COSPAR azonosító | 1962-014A |
| SCN | 00287 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Koszmosz–4 (oroszul: Космос–4) szovjet Zenyit–2 típusú felderítő műhold volt.
Jellemzői[szerkesztés]
A Zenyit–2 típusú fotófelderítő műhold a kujbisevi CSZK-Progressz vállalatnál készült. Fedélzetén nukleáris robbantásokat érzékelő műszereket is elhelyeztek. 1962. április 26-án Koszmosz jelzéssel a Bajkonuri űrrepülőtérről Vosztok–K (8K72K) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályájára. Ez volt az első sikeresen pályára állított szovjet felderítő műhold. A vezérlőrendszer hibája miatt azonban csak kisszámú értékelhető felvételt tudott készíteni.
A műhold keringési ideje 90,5 perces volt. Az elliptikus pálya perigeuma 216 km, apogeuma 707 km volt. Tömege 4600 kg. 1962. április 29-én, négynapos keringés után a visszatérő modul földi parancsra belépett a légkörbe és ejtőernyővel leszállt a Földre.
Források[szerkesztés]
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Dr. Bitó János – Sinka József – Utak a kozmoszba – 1970. Budapest, Kossuth Könyvkiadó
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Koszmosz–4. nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. november 30.)
- Koszmosz–4. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)