Korszakov-szindróma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Korszakov-szindróma (Korszakov-kór vagy Korszakov-tünetcsoport)

A Korszakov szindróma a nevét Szergej Korszakov orosz pszichiáterről kapta, akinek munkásságát jellemzi az az elképzelés, hogy a lélek az agy funkciója. Ezzel a róla elnevezett tünetcsoporttal bizonyította az összefüggést a pszichés zavarok és a szomatikus elváltozások között.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korszakov-szindróma egy neuropszichiátriai kórkép, az idegrendszer károsodása miatt létrejövő pszichiátriai betegség. Jól körülhatárolható neuropatológiai oka van: kimutatható a központi idegrendszer sérülése, amely szimmetrikus elhelyezkedésű frontális lebenysérülés, neuronpusztulás. A Korszakov-szindróma a jelentős alkoholfogyasztás – kifejezetten rossz minőségű alkoholok, likőrök, aromás alkoholok – következtében alakul ki.

A Korszakov tünetcsoport kifejezést akkor használják, ha a betegség nem a túlzott alkoholfogyasztás miatt jön létre, hanem más okok eredményeként. Tehát a Korszakov-szindróma és a Korszakov tünetcsoport azonos formában jelenik meg, de kiváltó okaik különbözőek.

A Wernicke–Korszakov szindróma krónikus alkoholistáknál jelentkezik, akik szegényesen étkeznek. Jellemzője a zavarodottság, a tudatosság alacsony szintje, gyenge mozgáskoordináció (Wernicke-féle enkefalopátia). Diagnosztikus kritérium a szem mozgásának bénulása. Memóriaveszteség (Korszakov-féle pszichózis) gyakran követi az enkefalopátiát.

A Korszakov tünetcsoport okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. tiamin-hiány
  2. veleszületett enzimdefektus (transzketoláz),
  3. vérzéses nekrózis
  4. trauma, idegrendszeri sérülés
  5. gyulladás
  6. corpus mamillarék sérülése.

Ez a betegségcsoport (Korszakov-szindróma, Korszakov tünetegyüttes) a „másodlagos” demenciák közé sorolható, melyek közös jellemzője, hogy a lelki funkciózavar az agy károsodása következtében lép fel.

A Korszakov-szindróma jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. megjegyző emlékezés súlyos károsodása (anterográd amnézia, a betegség kialakulása után nem képes új dolgokat megjegyezni, megtanulni)
  2. ismeretanyag retrográd kiesése
  3. koncentráció hiánya, gyengülése
  4. helyben és időben való tájékozatlanság
  5. konfabuláció
  6. betegségtudat hiánya
  7. előfordulhat a spontaneitás csökkenése, ítélőképesség hiánya, intelligencia csökkenése, demencia is

Kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idejében kezdett nagy dózisú tiamin-kúrával meg lehet állítani a betegség előrehaladását. Késői észlelés következtében létrejöhet maradandó agykárosodás, kezelés nélkül halálos is lehet a betegség.

Ha Wernicke-enkefalopátia és kisagyi atrófia (zsugorodás, sorvadás) társul a Korszakov-szindrómához, azt Wernicke-Korszakov-szindrómának nevezik.

A Wernicke-enkefalopátia lezajlása lehet akut (hirtelen, gyors) vagy szubakut (nem annyira vehemensen lezajló), de kezdődhet delirium tremensszel is. A betegség elején gyakran nem teljes a tünetegyüttes, korai felismerése mégis létfontosságú.

Tünetei

  1. szemtünetek (nystagmus)
  2. ataxia
  3. konfúzió (zavartság)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Füredi J., Németh A., Tariska P. (2009) A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest, Medicina Kiadó. 244-245.
  • Nyírő Gy. (1967) Psychiatria, Budapest, Medicina Könyvkiadó. 12, 128, 237, 259, 289.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Korsakoff's syndrome című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.