Koritsánszky Ottó

Koritsánszky Ottó
Született	1882. március 15. Kölesd
Elhunyt	1952. november 26. (70 évesen) Nagyszékely
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	farmakológus szakíró
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1903, gyógyszerészet)
Sablon • Wikidata • Segítség

Koritsánszky Ottó (Kölesd, 1882. március 15. – Nagyszékely, 1952. november 26.) magyar gyógyszerész, szakíró, lapszerkesztő.

Életpályája

Pályájának kezdetén gyógyszerészgyakornok volt édesapjának, Koritsánszky Dénes Tolna vármegyei kölesdi "Isteni Gondviselés" gyógyszertárában. A budapesti egyetemen 1903-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet. Ezután a soproni „Oroszlán” patikában dolgozott. 6 éven át külföldi gyógyszergyárakban működött, és a párizsi és a genfi egyetemen is tanult. Hazatérése után 1908-ban a Gyógyszerész Hetilap helyettes szerkesztője volt. Részt vett a Galilei Körkör tevékenységében. Az első világháború idején Veszprémben szolgált, ahol hadi kórházak felállításában vett részt. 1919-ben, a magyar Tanácsköztársaság idején a gyógyszerellátás szervezésével foglalkozott. 1921-től a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület titkára, majd igazgatója volt. Felelős szerkesztője a Gyógyszerészi Hetilapnak és az évente megjelenő Gyógyszerészi Évkönyvnek. Az 1930-as évek elejétől (1930-tól vagy 1931-től) a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség egyik alelnöke volt. 1936-tól felelős szerkesztője a Gyógyszerészi Közlönynek. 1941-ben átvette a budapesti „Arany Kalász” gyógyszertár vezetését. Évtizedekig szerkesztette a Gyógyszerészi Zsebnaptárakat. Szépirodalmi műveket is írt. 1946-tól visszavonultan élt Kölesden.

Emlékezete

• A kölesdi gyógyszertárban 1983-ban márvány emléktáblát helyeztek el az emlékére.
• Emlékére alapították a Koritsánszky Ottó-emlékérmet.
• A Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei című, 2014-ben megjelent enciklopédikus kötetben bemutatják életét és munkásságát.

Főbb művei

• Régi magyar gyógyszertárak. Gy. Hetilap, 1907. 18-226.
• Természettud. felvilágosítás és a gyógyszerészek. Bp. 1911.
• A magyar gyógyszerészet a proletárdiktatúra és a politikai átalakulások idején (Bp., 1919)
• Észt- és Finnország gyógyszerészete (Bp., 1926)
• Kirándulás az észak-keleti fajrokonainkhoz. Bp. 1926.

További információk

• Gyógyszerésztört. Diarium, 1973. 2. szám, 26-50.
• Gyógyszerészet, 1983. 429-432.

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• gyogyszeresztortenet.hu
• [1]