Korai tejelőgomba

	A korai tejelőgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Korai tejelőgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Russulales;
Család:	Russulaceae;
Nemzetség:	Lactarius;
Tudományos név
	Lactarius decipiens; Quél. 1885
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Korai tejelőgomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Korai tejelőgomba témájú médiaállományokat és Korai tejelőgomba témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. augusztus 7.) ezen a változaton alapul.

A korai tejelőgomba vagy kénsárgatejű tejelőgomba (Lactarius decipiens) a galambgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A korai tejelőgomba kalapja 3-5 (7) cm széles, alakja fiatalon domború, amely hamarosan laposan vagy középen bemélyedően kiterül; kis púp is lehet rajta. Széle aláhajló, később hullámos; fiatalon sima, idősen finoman bordázott, rovátkolt lehet. Felszíne sima. Színe agyagbarna vagy bőrbarna, rózsás árnyalattal.

Húsa törékeny, puha, a kalapénál halványabb színű. Sérülésre fehér tejet ereszt, amely halvány kénsárgára változik. Íze előbb semleges majd kellemetlenül csípős; szaga a muskátlilevélére emlékeztet.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók. Nem vagy csak ritkán elágazóak. Színük barnássárga vagy agyagszínű.

Tönkje 2-5 cm magas és 0,5-1 cm vastag. Alakja hengeres, felszíne sima. Színe a kalapéval egyezik vagy fahéjszínű, a tetején esetleg lazacszínű.

Spórapora krémsárga. Spórájának alakja majdnem gömbtől széles elliptikusig terjed; felszíne tüskés, amelyek között a gerincek szabályos hálózatot alkotnak; mérete 6,5-8,5 x 6-7 µm.

Hasonló fajok

Sárguló teje és muskátliszaga jellegzetes, esetleg a vízparti tejelőgombával vagy a lápi tejelőgombával lehet összetéveszteni.

Elterjedése és termőhelye

Európában (inkább délen elterjedt) és Észak-Amerikában honos.

Lomberdőkben él, ahol különböző fafajokkal (bükk, tölgy, gesztenye, stb.) alkot mikorrhizás kapcsolatot. A többé-kevésbé meszes talajt kedveli. Júliustól októberig terem.

Nem ehető.