Kis Albert (református lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 8., 18:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Kis Albert (Gombás, Alsó-Fehér megye, 18371897. február 26.) református lelkész.

Élete

Gombáson született, ahol apja Kis Ferenc gazdatiszt volt. Iskoláit Nagyenyeden kezdte 1847-ben, de a szabadságharc és szüleinek elhalálozása miatt tanulói pályája félbeszakadt. 1849-ben apjának testvéréhez kerülve, Székelyudvarhelyen folytatta tanulását és Nagyenyeden végezte el a gimnáziumot 1858-ban. A teologiát Kolozsvárt hallgatta; 1862-ben tett papi vizsgát. 1862-63-ban Kolozsvárt, 1863-65-ben Sepsiszentgyörgyön mint osztálytanító működött.

1865. október 20-én a jenai egyetemre iratkozott be, ahonnan haza jövén nevelősködött. 1867-ben kémeri (Szilágy megye) pappá választatott. 1868-ban a szilágysomlyói gyűlés alkalmával felszenteltetett. 1879-ben Ilyefalvára választották papnak. Tudásával, ékesszóló talentumával, a teológiai irodalom terén hosszú éveken át szerzett érdemeivel szerezte meg magának a köztiszteletet és osztatlan elismerést. Elhunyt élete 60-ik, lelkipásztorkodásának 41-ik évében, hosszú sorvasztó betegség után. A reformátusok várkastélyában helyezték örök nyugalomra.

Cikkei a kolozsvári Protestáns Közlönyben (többnyire névtelenül), elbeszélései németből ford. a Székely Nemzetben (1884., 1887-88); egyházi beszédei a Prédikátori Tárban (1887. 60 frankkal jutalmazott pályamunka, 1889. ismét 60 fr. jutalm. pályamű, 1891. Esketési beszéd.)

Családja

Felesége Demeter Etelka volt, aki 1894. november 19-én elhunyt.[1] Gyermekei: Ferenc, Sándor, Ilona, Albert, Miklós.

Munkái

  • Közönséges egyházi beszédek. Kolozsvár, 1875.
  • Ünnepi és közönséges egyházi beszédek. Szilágy-Somlyó, 1885. (Mindkettőt Nagy László és Viski Pállal együtt írta.)

Jegyzetek

  1. Székely Nemzet, 1894. november 23., 3. old. (oldalszámozás nélkül)

Források

További információk

  • Ábel-Mokos: Magyarországi tanulók a jenai egyetemen 124. old.