Kingsley Tufts költészeti díj
A Kingsley Tufts költészeti díj (Kingsley Tufts Poetry Award) egy irodalmi díj az Amerikai Egyesült Államokban, amely egyben a világ egyik legnagyobb haszonnal járó költészeti díja is. Minden évben az a fiatal költő kapja meg a díjat, aki még nem tett szert nagy hírnévre, de már egy meghatározó számú költészeti anyag birtokában van. Az irodalmi elismerés mellett a győztes 100 000$ pénzdíjban is részesül. A díjat Kate Tufts hozta létre elhunyt férje, Kingsley Tufts emlékére . Létrehozta emellett a kisebb Kate Tufts-díjat is, amelyet első kötetes költőknek kaphatnak.
Díjazottak
| 2013: | Marianne Boruch | The Book of Hours[1] |
| 2012: | Timothy Donnelly | The Cloud Corporation |
| 2011: | Chase Twichell | Horses Where the Answers Should Have Been |
| 2010: | D. A. Powell | Chronic |
| 2009: | Matthea Harvey | Modern Life |
| 2008: | Tom Sleigh | Space Walk |
| 2007: | Rodney Jones | Salvation Blues |
| 2006: | Lucia Perillo | Luck Is Luck |
| 2005: | Michael Ryan | New and Selected Poems |
| 2004: | Henri Cole | Middle Earth |
| 2003: | Linda Gregerson | Waterborne |
| 2002: | Carl Phillips | The Tether |
| 2001: | Alan Shapiro | The Dead Alive and Busy |
| 2000: | Robert Wrigley | Reign of Snakes |
| 1999: | B.H. Fairchild | The Art of the Lathe |
| 1998: | John Koethe | Falling Water |
| 1997: | Campbell McGrath | Spring Comes to Chicago |
| 1996: | Deborah Digges | Rough Music |
| 1995: | Thomas Lux | Split Horizon |
| 1994: | Yusef Komunyakaa | Neon Vernacular |
| 1993: | Susan Mitchell | Rapture |