Kincs István
| Kincs István | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1867. december 20. Felsőőr |
| Elhunyt | 1942. június 2. (74 évesen) Kőszeg |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | próza, színmű |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kincs István témájú médiaállományokat. | |
Kincs István (Felsőőr (Vas megye), 1867. december 20. – Kőszeg, 1942. június 2.) római katolikus lelkész, újságíró, ifjúsági író.
Élete
Kincs István kézműves (kovács) és Pigler Terézia polgári szülők fia. Iskoláit 1879-ben szülőhelyén kezdte s Szombathelyt folytatta s itt az érettségi vizsga után a papnevelőintézetbe lépett. 1891. július 16-án szenteltetett föl; segédlelkész volt Rábaszentmihályon, 1892-től Németszentmihályon[1] majd Kőszegen káplán és hitoktató.
Irodalmi működését a szombathelyi papnevelőintézet magyar iskolájában kezdte; elbeszéléseket és cikkeket írt a következő lapokba: Magyar Szemle (1888), Katholikus Szemle, Jelenkor, Magyarország, Alkotmány, Tiszántúl, Dunántúl, Vasmegyei Közlöny, Vasmegyei Lapok, Szombathelyi Lapok, Vasvármegye, Szombathelyi Ujság, Fejérmegyei Napló, Dunántúli Hirlap, Aradi Közlöny, Csorna-Kapuvár, Balatonmellék, Érsekujvár és Vidéke, Kőszeg és Vidéke, Oktató Néplap, Magyar Állam sat.
Munkái
- A tehetetlen Gangos, vagy: az Isten, ha lassan is, de biztosan ver. Bpest, 1894. (Népiratok 97.)
- A testvérek. Ifjúsági elbeszélés. U. ott, 1895.
- Tarka világ, Tizenkilencz apró novella. Szombathely, 1895. (Ism. M. Szemle, Irod. Közl. 10. sz., Tiszántúl 248. sz., Magyar Állam 264., Fejérmegyei Napló 118. sz., Kath. Szemle, Rábavidék 38. sz.)
- Gonosz idők. Bpest, 1896. (Sziklay János beszélyével. Elbeszélések az ifjúság számára.)
- Tanulságos történetek. U. ott, 1897. (A M. Nép Könyvtára VI.)
- Elbeszélések. U. ott, 1898. (18 elbeszélés Illusztrált díszkiadás.)
- Rajzok a kuruc világból (Bp., 1899);
- Romok a rom fölött (történeti elb., Bp., 1906);
- Modern élet (színmű, Szombathely, 1917);
- Emberfaragás (elb., Bp., 1940);
- Lovagcserkészek (vígjáték 3 felvonásban, Kőszeg, Emericanum, 1930);
- A kis májszter (vígjáték 3 felvonásban, Kőszeg, Emericanum, 1934);
Jegyzetek
- ↑ Nagyon valószínű, hogy nem a távoli Temes vármegyei Németszentmihályon, hanem a Vas vármegyei Nagyszentmihályon (Ennek a falunak a neve ekkor még Nagynémetszentmihály volt.).
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
