Ugrás a tartalomhoz

Kessler-szindróma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. július 27., 14:13-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta4))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Az űrszemét eloszlása a Föld környezetében. Megfigyelhető a gyűrű alakú geostacionárius pálya és az alacsony Föld körüli pálya, ahol a szemét sűrűbben helyezkedik el. A felhőszerű törmelék a geoszinkron pályák magasságában helyezkedik el.

A Kessler-szindróma (vagy Kessler-effektus)[1][2] az a jelenség, melynek során a világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel további szemétdarabokat állítanak elő.

A jelenségre a NASA egyik tudósa, Donald J. Kessler hívta fel a figyelmet, még 1978-ban. Tanulmányában leírta, hogy az alacsony Föld körüli pályán lévő űrszemét egy kritikus sűrűséget meghaladva olyan ütközéseket produkál, melyek valószínűsége egyre nagyobb lesz.[3] Ennek egyik következménye lehet, hogy az űrhajózás és a műholdak működtetése akár évtizedekre lehetetlenné válik.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Scientist: Space weapons pose debris threat - CNN. Articles.cnn.com, 2002. május 3. [2012. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  2. The Danger of Space Junk - 98.07. Theatlantic.com. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  3. a b Donald J. Kessler and Burton G. Cour-Palais (1978). „Collision Frequency of Artificial Satellites: The Creation of a Debris Belt”. Journal of Geophysical Research 83, 2637–2646. o. DOI:10.1029/JA083iA06p02637.