Kende Kanuth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kende Kanuth
(Kende Kanuth József Antal Celesztin)
Született1822. április 6.[1]
Cégény
Elhunyt1903. szeptember 15.[2] (81 évesen)
Erzsébetfalva, Osztrák–Magyar Monarchia
Állampolgárságamagyar
HázastársaKállay Ida (1828 k.–1900)
Gyermekeinégy gyermek:
Kende Júlia
SzüleiKende Zsigmond, Kállay Katalin
Foglalkozásapolitikus
Tisztségeországgyűlési képviselő
SírhelyeCégénydányád
SablonWikidataSegítség

Kölcsei Kende Kanuth (Cégény, 1822.[3] április 6.[1]Erzsébetfalva, 1903. szeptember 15.)[2] magyar főszolgabíró, országgyűlési képviselő, nagybirtokos, az „utolsó tekintetes úr”.[4]

Élete[szerkesztés]

1822-ben, a Szatmár megyei Cégényen született kölcsei Kende Zsigmond és nagykállói Kállay Katalin gyermekeként, Kende Kanuth József Antal Celesztin néven. Bátyja, Kende Gusztáv (1818. – Kömörő, 1887. szeptember 28.) alispán volt.

1846. június 9-én Kállósemjénen házasságot kötött nagykállói Kállay Idával,[5] a házasságból négy leánygyermek született: Kende Matild Erzsébet Mária Katalin Ida, Kende Paulina Mária Klementina, Kende Klaudia és Kende Júlia.

1849-ben Kende Kanuth Szatmár vármegye főszolgabírája lett, 1861-től pedig a nagykárolyi kerület országgyűlési képviselője volt. Célja volt a nemzeti művelődés serkentése; hozzájárult Kazinczy Ferenc és Kölcsey Ferenc emlékének ápolásához. 1868-ban – Török Flórishoz és Hitel Mártonhoz hasonlóan – árverésen földterületre tett szert az akkori Gubacspusztán, amelyet felparcellázva értékesítettek, így megteremtve Kossuthfalvát, későbbi nevén Erzsébetfalvát, azaz Pesterzsébetet (jelenlegi nevén Pestszenterzsébet).[6] Az 1879-es szegedi árvíz után a város kormánybiztosa lett.

1903 szeptemberében hunyt el Erzsébetfalván. A megemlékezést két nappal később tartották, majd szülőhelyén, Cégényen helyezték végső nyugalomra.[7]

Emlékezete[szerkesztés]

Budapest XX. kerületében ma utca viseli nevét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Születése bejegyezve a fehérgyarmati rk. keresztelési akv. 6/1822. fsz. alatt
  2. a b Halálesete bejegyezve a Budapest XX. kerületi polgári halotti akv. 256/1903. fsz. alatt
  3. A legtöbb helyen tévesen 1821. szerepel születési évként.
  4. 100 éve halt meg az utolsó tekintetes úr”, Múlt-kor, 2003. szeptember 15. (Hozzáférés: 2018. november 21.) 
  5. Bejegyezve a kállósemjéni rk. házassági akv. 4/1846. fsz. alatt
  6. Kende Kanut. (Hozzáférés: 2018. november 21.)
  7. Kende Kanut. Szatmármegyei Közlöny, 29. évfolyam, 38. szám, 1903. szeptember 20. (Hozzáférés: 2018. november 21.)