Kecskemétfilm Kft.

Kecskemétfilm Kft.
Típus	animációsfilm-stúdió
Jogelőd	Pannónia Filmstúdió
Alapítva	1971
Székhely	6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca 21.
Vezetők	Mikulás Ferenc
Alapító	Mikulás Ferenc
Kecskemétfilm Kft. Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 19° 42′ 07″46.920407, 19.701828
A Kecskemétfilm Kft. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskemétfilm Kft. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kecskemétfilm Kft. Magyarország egyik vezető animációs filmes műhelye. A stúdió mind a hazai, mind a külföldi filmpiacon produkciók széles skálájával szerepel. Kínálatában a művészi rövidfilmek, sorozatok, egész estés animációs filmek, oktató- és reklámfilmek játszanak fő szerepet.

Története

Kecskeméten a rajzfilmkészítés gyökerei egészen 1929-ig nyúlnak vissza, amikor Mátis Kálmán festő, grafikus, rajzpedagógus elkészítette A kiscserkész álma című alkotását, ami Londonban díjat is nyert az akkori cserkész-dzsemborin.

Indulás

1971-ben a Pannónia Filmstúdió vidéki telephely létesítése mellett döntött, az új műterem élére Mikulás Ferencet nevezték ki. A Liszt Ferenc utcai stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981. június 17-én adták át. Mikulás Ferenc a szegedi és pécsi művészeti szakközépiskolákban toborzott munkatársakat, megkereste a megye összes rajzszakkörének vezetőjét, ismert grafikusoknál, festőknél érdeklődött, hogy tudnának-e fiatalokat ajánlani. 1971-ben a megyei tanács és a Pannónia közös grafikai pályázatot hirdetett, melynek célja a legkiválóbb alkotók kiválogatása volt.  A tapasztalt budapesti kollégák közül többen vállalták az új munkatársak szakmai továbbképzését, a kecskemétiek sok segítséget kaptak például Jankovics Marcelltől és Gémes Józseftől.

Kezdetben csak közreműködőként vettek részt a Pannónia munkáiban, később már önálló filmek gyártását kezdték meg.

Az első filmek

Az első rajzfilmsorozat, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. Később Bálint Ágnes, a Magyar Televízió Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségének szerkesztője kezdeményezte, hogy készüljön animációs sorozat kis lényekkel, apró állatkákkal. Az általa megírt forgatókönyv alapján, Szabó Szabolcs rendezésében készült Vízipók-csodapók sorozat hatalmas sikert aratott, a Televízió megrendelte a második, majd a harmadik sorozatot is.

A stúdió 1977-ben kezdte meg legismertebb és leghosszabb filmsorozatának, a Magyar népmeséknek a gyártását. Az ötlet a műterem vezetőjétől származott, aki még geodéta korában határozta el – megtapasztalván a magyar paraszti kultúra pusztulását –, hogy ha lehetősége lesz rá, mindent meg fog tenni ezen értékek megmentéséért. A mesék előzetes válogatását Kovács Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának kutatója végezte. A Pannónia Filmstúdió részéről Jankovics Marcellt kérték fel a sorozat kézbentartására. A második sorozat már a helyi rajzolókkal társrendezésben készült el, később pedig Jankovics Marcell már csak szakértőként vett részt a munkában, átengedve a rendezői feladatokat Horváth Máriának és Nagy Lajosnak. Az első epizódoknál még minden mesének másik mesemondója volt, de aztán Szabó Gyula annyira tökéletes választásnak bizonyult, hogy ő lett a sorozat állandó mesélője.

Magyar népmesék: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack (rendező: Horváth Mária, 2011)

Az első szerzői film Hegyi Füstös László nevéhez fűződik, mely 1979-ben készült el és a Regölés címet kapta. A stúdió 1982-ben könyvelhette el első jelentős külföldi fesztiválsikerét, amikor Horváth Mária Az éjszaka csodái című filmje kategória második díjat kapott Ottawában.

Ösztöndíjrendszer

Annak érdekében, hogy a központtól való földrajzi távolság miatt a stúdió ne maradjon ki az ország és a világ animációs vérkeringéséből, nemzetközi ösztöndíjrendszer létesítése mellett döntött. Az 1980-as évek közepétől Izlandról, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Franciaországból érkeztek ösztöndíjasok Kecskemétre, a helyi munkatársaknak pedig akkoriban szinte ez volt az egyetlen lehetőségük, hogy külföldre utazhassanak.

Ismert sorozatok

1985-ben készült el a Mesék Mátyás királyról című sorozat Ujvári László rendezésében, majd egy év múlva, a sorozat epizódjainak felhasználásával, az egész estés verzió. Tóth Pál Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? című egyedi filmje alapján később 2 x 13 részes televíziós sorozat készült, Leo és Fred címmel. 1987-ben ajánlotta fel Mikulás Ferenc Jankovics Marcell számára, hogy készítsen filmsorozatot a magyar mondavilágból. A sorozat címe a Mondák a magyar történelemből lett.

A rendszerváltásól napjainkig

A jogi lehetőségek megteremtődésével 1991-ben a stúdió önálló állami vállalattá vált. 1993-ban 35 munkatárs megvásárolta az állami vagyonrész 63%-át, és megalakult a Kecskemétfilm Kft.

Időközben megjelent egy új rendezői generáció is a stúdió életében: Ulrich Gábor, Tóth Roland, Szoboszlay Eszter, Glaser Kati és Tóth-Pócs Roland.

Fesztivál plakát

A kétezres évek másik hozadéka, hogy a kétdimenziós animációs filmkészítés mellett 3D-s filmek gyártása is elindult. A 2008 óta működő részleg két sikeres animációs szériát tudhat maga mögött, mind a kettő Horváth Mária nevéhez köthető. Egyik a Lázár Ervin meseregényét megelevenítő A Négyszögletű Kerek Erdő és a gyűjtésekből és írott mesékből építkező Cigánymesék.

A stúdió az önálló alkotások mellett számos nemzetközi produkció gyártásában vett részt, közülük hármat később Oscar-díjra is jelöltek (Kells titka, Chico & Rita, A vörös teknős).

2011-ben Mikulás Ferencet és az általa vezetett kecskeméti rajzfilmstúdiót Magyar Örökség-díjjal jutalmazták.

Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

A stúdió kezdeményezője, és fő szervezője az 1985 óta megrendezésre kerülő Kecskeméti Animációs Filmfesztiválnak (KAFF).

A stúdióban készült ismertebb produkciók

Egyedi filmek

• Hé, te! (Szoboszlay Péter, 1976)

• Regölés (Hegyi Füstös László, 1978)
• Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? (Tóth Pál, 1980)
• Az éjszaka csodái (Horváth Mária, 1982)
• Majd a tisztáson (Molnár Péter, 1982)
• Süti (Nagy Gyula, 1985)
• Tiszta kép (Szilágyi Varga Zoltán, 1988)
• Húsvéti anzix (Weisz Béla, 1988)
• Western (Homolya Gábor, 1989)
• Zöldfa utca 66. (Horváth Mária, 1992)
• Arcra arc (Neuberger Gizella, 1994)
• Állóképek – "rajzok egy élet tájairól" (Horváth Mária, 2000)
• Homokon nőtt város (Buglya Sándor, 2001)
• Idegen test (Ulrich Gábor, 2002)
• Jegyzőkönyv – Mansfeld Péter emlékére (Szilágyi Varga Zoltán, 2006)
• Kőműves Kelemen (Richly Zsolt, 2009)
• Gondolatok a pincében (Tóth Roland, 2009)
• Ára 2,70 Ft (Tóth-Pócs Roland, 2009)
• A walesi bárdok (Gémes József, 2010)
• Sakk! (Orosz István, 2010)
• Boltosmesék (Szoboszlay Eszter, 2010)
• Bíborcsiga (Tóth-Pócs Judit, Tóth-Pócs Roland, 2011)
• Gyerekek vörös tájban (Szoboszlay Péter, 2013)
• Virágnyelv (Glaser Kati, 2017)
• Világnak virága, virágnak világa (Keresztes Dóra, 2017)
• Hortobágyi darumese (Lugosi István, 2018)

Sorozatok

• Vízipók-csodapók (Szabó Szabolcs, Haui József, Szombati Szabó Csaba, 1975–86)
• Magyar népmesék (Jankovics Marcell, Horváth Mária, Nagy Lajos és mások, 1977–2011)
• Mesék Mátyás királyról (Ujváry László, 1982–83)
• Leo és Fred (Tóth Pál, Weisz Béla, 1984–93)
• Mondák a magyar történelemből (Jankovics Marcell, 1987–88)
• Tinti kalandjai (Gyulai Líviusz, Szoboszlay Péter és mások, 1987–88)
• 100 éve történt (Szoboszlay Péter, 1994–2011)
• Kormos mesék (Richly Zsolt, 2004–16)
• A világlátott egérke (Nagy Lajos, Szilágyi Varga Zoltán, 2005–11)
• A Négyszögletű Kerek Erdő (Horváth Mária, 2010–2017)
• Cigánymesék (Horváth Mária, 2014-től)
• Városi legendák (Glaser Kati, 2015-től)

Egész estés filmek

• Vízipók-csodapók (Szabó Szabolcs, Haui József, Szombati Szabó Csaba, 1982)
• Mátyás, az igazságos (Ujváry László, 1985)
• Leo és Fred, avagy igaz történetek két jóbarátról (Tóth Pál, 1987)

Források

Kecskemétfilm honlap

Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió. Az animáció magyar műhelyei (Budapest: Balassi Kiadó, 2009)

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film (A Kecskemétfilm Kft. és az MMA Kiadó Nonprofit Kft. közös kiadása, 2019)

További információk

Kecskemétfilm honlapja

Kecskemétfilm 3D honlapja

Kecskemétfilm youtube csatornája

Kecskemétfilm Kids youtube csatornája

Magyar népmesék honlapja

Hungarian Folk Tales youtube csatornája

Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) honlapja

Kecskeméti Animációs Filmfesztivál youtube (KAFF) csatornája