Kecskemétfilm Kft.

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskemétfilm Kft.
Típusanimációsfilm-stúdió
JogelődPannónia Filmstúdió
Alapítva1971
Székhely6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca 21.
VezetőkMikulás Ferenc
AlapítóMikulás Ferenc
Kecskemétfilm Kft. (Kecskemét)
Kecskemétfilm Kft.
Kecskemétfilm Kft.
Pozíció Kecskemét térképén
é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 19° 42′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 19° 42′ 07″
A Kecskemétfilm Kft. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskemétfilm Kft. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kecskemétfilm Kft. Magyarország egyik vezető animációs filmes műhelye. A stúdió mind a hazai, mind a külföldi filmpiacon produkciók széles skálájával szerepel. Kínálatában a művészi rövidfilmek, sorozatok, egész estés animációs filmek, oktató- és reklámfilmek játszanak fő szerepet.

Története[szerkesztés]

Kecskeméten a rajzfilmkészítés gyökerei egészen 1929-ig nyúlnak vissza, amikor Mátis Kálmán festő, grafikus, rajzpedagógus elkészítette A kiscserkész álma című alkotását, ami Londonban díjat is nyert az akkori cserkész-dzsemborin.

Indulás[szerkesztés]

1971-ben a Pannónia Filmstúdió vidéki telephely létesítése mellett döntött, az új műterem élére Mikulás Ferencet nevezték ki. A Liszt Ferenc utcai stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981. június 17-én adták át. Mikulás Ferenc a szegedi és pécsi művészeti szakközépiskolákban toborzott munkatársakat, megkereste a megye összes rajzszakkörének vezetőjét, ismert grafikusoknál, festőknél érdeklődött, hogy tudnának-e fiatalokat ajánlani. 1971-ben a megyei tanács és a Pannónia közös grafikai pályázatot hirdetett, melynek célja a legkiválóbb alkotók kiválogatása volt.  A tapasztalt budapesti kollégák közül többen vállalták az új munkatársak szakmai továbbképzését, a kecskemétiek sok segítséget kaptak például Jankovics Marcelltől és Gémes Józseftől.

Kezdetben csak közreműködőként vettek részt a Pannónia munkáiban, később már önálló filmek gyártását kezdték meg.

Az első filmek[szerkesztés]

Az első rajzfilmsorozat, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. Később Bálint Ágnes, a Magyar Televízió Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségének szerkesztője kezdeményezte, hogy készüljön animációs sorozat kis lényekkel, apró állatkákkal. Az általa megírt forgatókönyv alapján, Szabó Szabolcs rendezésében készült Vízipók-csodapók sorozat hatalmas sikert aratott, a Televízió megrendelte a második, majd a harmadik sorozatot is.

A stúdió 1977-ben kezdte meg legismertebb és leghosszabb filmsorozatának, a Magyar népmeséknek a gyártását. Az ötlet a műterem vezetőjétől származott, aki még geodéta korában határozta el – megtapasztalván a magyar paraszti kultúra pusztulását –, hogy ha lehetősége lesz rá, mindent meg fog tenni ezen értékek megmentéséért. A mesék előzetes válogatását Kovács Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának kutatója végezte. A Pannónia Filmstúdió részéről Jankovics Marcellt kérték fel a sorozat kézbentartására. A második sorozat már a helyi rajzolókkal társrendezésben készült el, később pedig Jankovics Marcell már csak szakértőként vett részt a munkában, átengedve a rendezői feladatokat Horváth Máriának és Nagy Lajosnak. Az első epizódoknál még minden mesének másik mesemondója volt, de aztán Szabó Gyula annyira tökéletes választásnak bizonyult, hogy ő lett a sorozat állandó mesélője.

Magyar népmesék: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack (rendező: Horváth Mária, 2011)

Az első szerzői film Hegyi Füstös László nevéhez fűződik, mely 1979-ben készült el és a Regölés címet kapta. A stúdió 1982-ben könyvelhette el első jelentős külföldi fesztiválsikerét, amikor Horváth Mária Az éjszaka csodái című filmje kategória második díjat kapott Ottawában.

Ösztöndíjrendszer[szerkesztés]

Annak érdekében, hogy a központtól való földrajzi távolság miatt a stúdió ne maradjon ki az ország és a világ animációs vérkeringéséből, nemzetközi ösztöndíjrendszer létesítése mellett döntött. Az 1980-as évek közepétől Izlandról, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Franciaországból érkeztek ösztöndíjasok Kecskemétre, a helyi munkatársaknak pedig akkoriban szinte ez volt az egyetlen lehetőségük, hogy külföldre utazhassanak.

Ismert sorozatok[szerkesztés]

1985-ben készült el a Mesék Mátyás királyról című sorozat Ujvári László rendezésében, majd egy év múlva, a sorozat epizódjainak felhasználásával, az egész estés verzió. Tóth Pál Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? című egyedi filmje alapján később 2 x 13 részes televíziós sorozat készült, Leo és Fred címmel. 1987-ben ajánlotta fel Mikulás Ferenc Jankovics Marcell számára, hogy készítsen filmsorozatot a magyar mondavilágból. A sorozat címe a Mondák a magyar történelemből lett.

A rendszerváltásól napjainkig[szerkesztés]

A jogi lehetőségek megteremtődésével 1991-ben a stúdió önálló állami vállalattá vált. 1993-ban 35 munkatárs megvásárolta az állami vagyonrész 63%-át, és megalakult a Kecskemétfilm Kft.

Időközben megjelent egy új rendezői generáció is a stúdió életében: Ulrich Gábor, Tóth Roland, Szoboszlay Eszter, Glaser Kati és Tóth-Pócs Roland.

Fesztivál plakát

A kétezres évek másik hozadéka, hogy a kétdimenziós animációs filmkészítés mellett 3D-s filmek gyártása is elindult. A 2008 óta működő részleg két sikeres animációs szériát tudhat maga mögött, mind a kettő Horváth Mária nevéhez köthető. Egyik a Lázár Ervin meseregényét megelevenítő A Négyszögletű Kerek Erdő és a gyűjtésekből és írott mesékből építkező Cigánymesék.

A stúdió az önálló alkotások mellett számos nemzetközi produkció gyártásában vett részt, közülük hármat később Oscar-díjra is jelöltek (Kells titka, Chico & Rita, A vörös teknős).


2011-ben Mikulás Ferencet és az általa vezetett kecskeméti rajzfilmstúdiót Magyar Örökség-díjjal jutalmazták.

Kecskeméti Animációs Filmfesztivál[szerkesztés]

A stúdió kezdeményezője, és fő szervezője az 1985 óta megrendezésre kerülő Kecskeméti Animációs Filmfesztiválnak (KAFF). [1]

A stúdióban készült ismertebb produkciók[szerkesztés]

Egyedi filmek[szerkesztés]

  • Hé, te! (Szoboszlay Péter, 1976)
  • Regölés (Hegyi Füstös László, 1978)
  • Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? (Tóth Pál, 1980)
  • Az éjszaka csodái (Horváth Mária, 1982)
  • Majd a tisztáson (Molnár Péter, 1982)
  • Süti (Nagy Gyula, 1985)
  • Tiszta kép (Szilágyi Varga Zoltán, 1988)
  • Húsvéti anzix (Weisz Béla, 1988)
  • Western (Homolya Gábor, 1989)
  • Zöldfa utca 66. (Horváth Mária, 1992)
  • Arcra arc (Neuberger Gizella, 1994)
  • Állóképek – "rajzok egy élet tájairól" (Horváth Mária, 2000)
  • Homokon nőtt város (Buglya Sándor, 2001)
  • Idegen test (Ulrich Gábor, 2002)
  • Jegyzőkönyv – Mansfeld Péter emlékére (Szilágyi Varga Zoltán, 2006)
  • Kőműves Kelemen (Richly Zsolt, 2009)
  • Gondolatok a pincében (Tóth Roland, 2009)
  • Ára 2,70 Ft (Tóth-Pócs Roland, 2009)
  • A walesi bárdok (Gémes József, 2010)
  • Sakk! (Orosz István, 2010)
  • Boltosmesék (Szoboszlay Eszter, 2010)
  • Bíborcsiga (Tóth-Pócs Judit, Tóth-Pócs Roland, 2011)
  • Gyerekek vörös tájban (Szoboszlay Péter, 2013)
  • Virágnyelv (Glaser Kati, 2017)
  • Világnak virága, virágnak világa (Keresztes Dóra, 2017)
  • Hortobágyi darumese (Lugosi István, 2018)

Sorozatok[szerkesztés]

Egész estés filmek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kecskemétfilm honlap
  • Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió. Az animáció magyar műhelyei (Budapest: Balassi Kiadó, 2009)
  • Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film (A Kecskemétfilm Kft. és az MMA Kiadó Nonprofit Kft. közös kiadása, 2019)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kecskemétfilm_Kft.&oldid=26411826”