Kazy család
Garamveszelei és garamvezekényi Kazy család Bars vármegyei birtokos nemes család, melynek tagjai nagyobb részben megyei hivatalokat viseltek.
Leszármazása Kazy János huszárkapitánytól ismert, aki 1664-ben a török ellen harcolva esett el.
1701-ben I. Lipót király Kazy János a bars vármegyei Nagysallón, Alsóveszelén, Kissárón és Barsbaracskán kapott birtokokat az örökös nélkül elhunyt Maszlik Pál után.
Léván éltek, de Kazy István ága Nemesorosziban telepedett meg és a verebélyi és szentgyörgyi székben töltöttek be fontos hivatalokat.
1913-ban Kazy József bárói méltóságot kapott.
A Kazy családi levéltárak középkori anyaga Léván semmisült meg, a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárába letétbe helyezett anyag pedig 1945-ben pusztult el.[1]
Nevesebb tagjai
- Kazy János 1693-ban lévai harmincados volt.
- Kazy László 1722-ben Bars vármegye országgyülési követe.
- Kazy János helyettes alispán 1693–1711.
- Kazy János országgyűlési képviselő, Bars vármegye főispánja.
- Kazy József (1856-1923) politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár, huszáralezredes.
Kastélyaik
- Nemesoroszi, úrilak
- Tőre[2]
Források
- Nagy Iván: Magyarország családai VI.
- csaladfak.blog.hu
- ↑ 1972 Levéltári Közlemények 43.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
