Ugrás a tartalomhoz

Karmazsintetű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. május 30., 16:10-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Karmazsintetű
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Növénytetvek (Sternorrchyncha)
Öregcsalád: Pajzstetvek (Coccoidea)
Család: Kermesidae
Nem: Kermes
Faj: K. ilicis
Tudományos név
Kermes ilicis
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Coccus ilicis
Kermococcus vermilis

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karmazsintetű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karmazsintetű témájú kategóriát.

A karmazsintetű (Kermes ilicis) a rovarok (Insecta) osztályába a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe és a Kermesidae családba tartozó faj.

Egyes rendszerezések a teknős pajzstetvek (Coccidae) családjába sorolják, Coccus ilicis néven.

Előfordulása

[szerkesztés]

Dél-Európában és Elő-Ázsiában honos. A gubacstölgy (bíborgubacstölgy, karmazsintölgy; Quercus coccifera) és néhány rokon tölgyfaj élősködője.

Szaporodása

[szerkesztés]

Életciklusa a bíbortetűéhez hasonló; a modern irodalomban gyakran össze is tévesztik őket. Sajátossága, hogy nőstényei peterakás előtt a fa törzséhez rögzítik magukat, és úgy rakják petéiket a fa kérgére, hogy testük óvja azokat. A nőstény ezután meghal, testéből karmazsinszínű folyadék szivárog, és vörösre festi környezetét.

Felhasználása

[szerkesztés]

Már az Ószövetség is említi, de igazi jelentőségre a kereszténységben tett szert. A borsónyi nőstény rovarokat összegyűjtötték, kiszárították és így árulták. Porukból vonták ki kémiailag a kárminhoz meglehetősen hasonló karmazsinfestéket, ami az ókorban igen elterjedt és értékes színezőanyag volt, a buzérvörös nagy vetélytársa. Mivel a keresztények hasonlóságot véltek felfedezni a karmazsintetű és Krisztus élete között (Krisztus is 'a fán' halt meg és ontotta vérét), ezért előszeretettel festették karmazsinvörösre kegytárgyaikat. Végül II. Pál pápa 1464-ben a „bíborosok színévé” nyilvánította.

Hasonló fajok

[szerkesztés]
  • A Kermes vermilio (más néven: Coccus vermilio) ugyancsak a festéktetvek közé tartozik; felhasználása a karmazsintetűével analóg. A két faj példányait gyakorta össze is keverték.
  • Lengyel bíborpajzstetű
  • Amerikai változata a Bíbortetű

Külső hivatkozások

[szerkesztés]