Karlovy Vary
| A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Karlovy Vary | |||
| Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Karlovy Vary | ||
| Járás | Karlovy Vary | ||
| Polgármester | Ing.Werner Hauptmann | ||
| Irányítószám | 360 01 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 53 708 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 909 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 447 m | ||
| Terület | 59,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 50° 13′ 42″, k. h. 12° 51′ 58″ | |||
| é. sz. 50° 13′ 42″, k. h. 12° 51′ 58″ | |||
| Karlovy Vary weboldala | |||
Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85 000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppaui-hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36%–át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t.
Történelem [szerkesztés]
Karlovy Varyt IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A 30 éves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett, és utána klasszicista épületeket emeltek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város; ekkor a legtöbb épületet a Fellner és Helmer Vállalat építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.
Politikailag jelentős események színhelye is volt:
- 1732-ben politikai találkozó zajlott itt VI. Károly császár és I. Frigyes porosz király között.
- 1819-ben Metternich kancellár és a német uralkodók titkos összejövetelének helyszíne volt.
- 1864-65-ben Bismarck kancellár tartott itt titkos találkozókat.
- Közvetlenül a második világháború utáni években a német lakosságot kitelepítették a kollektív bűnösség elve alapján.
Számos híresség kúráltatta itt egykor különféle nyavalyáit, így például:
Nevezetességei [szerkesztés]
- Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34 – 73 °C között alakul; vizüket ivó–, fürdő– és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót.
- A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a kolonád a 19. században épült.
- A város híres az évenként rendezett Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról.
- Itt gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát.
- Híres a tányér nagyságú, ropogós, vékony, ízesített ostyalap, az úgynevezett fürdőostya.
- Fontos terméke a Moser-üveg.
Látnivalói [szerkesztés]
- Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
- I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
- Grandhotel Pupp (1760-1914)
- Café Elefant
- Városi Nezval Színház (1886)
- Mária Magdolna templom (1485 körül)
- Vridlo kolonnád (1971-1975)
- Kastélykút – kolonnád (1912-1913)
- Károly – torony (1450 körül)
- Szentháromság – oszlop (1716)
- III. számú fürdő (1866)
- Malomkút Kolonnád (1871-1881)
- Pasteur – ház
- Dvorák Park
- Parkkolonnád (1881)
- Katonai Gyógyház (1855)
- Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház-és vetítőtermekkel további 600 fő részére.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1954. október 10-én Václav Patejdl énekes, zenész, szövegíró, a szlovák könnyűzene kiemelkedő egyénisége.
Neves vendégei voltak [szerkesztés]
- Arany János – 1867 – ben járt itt először, majd még kilenc alkalommal, a Toldiban is leírja a város születésének legendáját. "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének." – írta Karlsbad vizeiről.
- Albrecht von Wallenstein – 1630 – ban 900 zsoldosával ette ki a várost a vagyonából.
- I. Péter orosz cár – 1711-12 – ben járt itt.
- Goethe – 13 alkalommal kereste fel Karlovy Vary-t.
- Friedrich Schiller
- Johann Gottfried Herder
- Gogol
- Lev Tolsztoj
- Liszt Ferenc
- Chopin
- Ludwig van Beethoven
- Brahms
- Grieg
- Dvořák
- Karl Marx
- František Palacký
- Móra Ferenc
Testvértelepülések [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5
- Dr. Stanislav Burachovič: Karlovy Vary Schritt für Schritt, Spaziergang durch das Kurzentrum von Karlsbad (Mgr. Jitka Kulhánková, Herusgeberin der Zeitschrift PROMENÁDA und Bezirksamt in Karsbad, Karlovy Vary)
- Skřivánek, 2009: Jan Skřivánek: Egynapos kirándulások Prágából. Sign-Print pro Prága, 2009. p. 4–5.

