Karl Georg Ludwig Guido von Usedom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Georg Ludwig Guido von Usedom
Született

Hechingen
Elhunyt1884. január 22. (78 évesen)[2]
Sanremo
HázastársaCharlotte Olympia Malcolm (1849. augusztus 8. – )[3]
Foglalkozása
  • jogász
  • politikus
TisztségeA porosz felsőház tagja
SablonWikidataSegítség

Karl Georg Ludwig Guido von Usedom (Karzitz (Rügen), 1805. július 17.San Remo, 1884. január 22.) gróf, porosz diplomata.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláinak befejezése után Göttingenben és Berlinben jogot tanult. 1830-ban az igazságügyi osztályban, egy hosszabb utazás után 1835-ben mint római követségi titkár nyert alkalmazást. 1838-ban a külügyminisztériumban előadó tanácsos, 1846-ban pedig római követ lett. Ugyanezen minőségben küldték 1848-ban Frankfurt am Mainba. 1850-ben Dániával ő kötötte meg a békét. Miután ismételten mint követ hazájának szolgálatokat tett, 1863-ban grófi rangra emelték és olasz nagykövetté tették. Ebben az állásban vezette nagy titokban Govone olasz tábornokkal azokat az alkudozásokat, melyek a porosz-olasz védő és támadó szövetséget eredményezték. Ő fogalmazta meg 1866-ban az 1868-ban La Marmora(wd) által nyilvánosságra hozott „Stoß ins Herz” táviratot is, aminek az lett volna a feladata, hogy Itáliát a háborúba való belépésre késztesse.[4][5] 1869-ben Usedom Bismarckkal viszályba keveredett és emiatt elbocsátották. 1872-ben a berlini királyi múzeumok igazgatójává nevezték ki; 1879-ben a magánéletbe vonult vissza. 1849-ben Berlinben megjelent Briefe und Charakteristiken aus der deutschen Gegenwart című műve.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Peerage (angol nyelven)
  2. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  3. p24329.htm#i243289, 2020. augusztus 7.
  4. Tobias C. Bringmann: Handbuch der Diplomatie, 1815-1963: Auswärtige Missionschefs in Deutschland und Deutsche Missionschefs Im Ausland Von Metternich Bis Adenauer. (hely nélkül): Walter de Gruyter. 2001. ISBN 9783110956849  
  5. Beust, Friedrich Ferdinand Graf von: Aus drei viertel-Jahrhunderten Erinnerungen und Aufzeichnungen. Stuttgart: J.G. Cotta. 1887. Hozzáférés: 2014. január 14.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]