Karancskeszi vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Karancskeszi vármegye egyike Mikszáth nógrádi, palócföldi fiktív helyszíneinek.[1] Sajátos humorának megfelelően kétségek közt hagyja olvasóit, ugyanis csupán szűk körben a helyiek tudhatják bizonyosan, hogy fiktív eseményekre, helyre utal a palócosan gunyoros író. Más fiktív helyszínei esetén viszont még komoly kutatómunkával is csak az zárható ki, hogy a helységnév hivatalos iratokban szerepel, de az nem, hogy nem hivatalosan valamelyik nógrádi helyi közösség nem használja-e a nevet.

Az egy mondatos utalás minden magyarázat nélkül több Mikszáth elbeszélésében is csaknem szó szerint megjelenik. Az 1873-as Nibelungok harca című novellájában:

„A nemes vármegye[2] hatalmasabb volt, mint az ország, s annyira nem fért bőrébe, hogy a »karancskeszi vármegye« repedt ki belőle.”

és az 1874-es Pecsovics világ című novellájában is:

„A tekintetes vármegye hatalmasabb volt, mint az ország, s annyira nem fért bőrébe, hogy a »karancskeszi vármegye« repedt ki belőle.”

A mondat arra utal, hogy a karancskeszi és esetleg a környékbeli nemességet valami olyan sérelem ért a vármegye részéről, amire a kiszakadással és Karancskeszi vármegye néven Nógrádtól független vármegye megalapításával válaszoltak. Ami ugyan közjogi képtelenségnek tűnik, de elvben mégsem lehetetlen, hogy ennek ellenére valaha megkísérelték.

Források[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. „Mikszáth Palócországának képzeletbeli térképén a valóságos földrajzi nevek mellett viszont olyan kitalált, fiktív nevek is szerepelnek, mint a Bágy-patak, a Gózon, a Csoltó, a Bodok, a Karancskeszi vármegye, a Litkei vármegye vagy a Királyné szoknyája nevű hegy.” Az OSZK blogoldala: „A legnagyobb palóc” című bejegyzés, 2014. január 16.
  2. Nógrád vármegye