Kaptúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. október 22., 14:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Kaptúra hátráló erózió révén

A kaptúra (más néven „folyólefejeződés”) vízrajzi szakkifejezése azt a jelenséget írja le, amikor egy mélyebben fekvő folyóvölgy oldalazó, vagy hátráló erózió révén elér egy másik, magasabban fekvő folyóvölgyet, és így az abban folyó víz átcsap – például egy rendkívüli árvíz alkalmával – az alacsonyabban futó mederbe, és ettől kezdve ezt a folyásirányt követi.[1]

Magyarországon

A kaptúra magyarországi példája, amikor a régi, rövid Zala folyó hátravágódva elérte a Marcal völgyét, a „türjei kaptúra” révén magába vette a Marcal addigi folyását.[2]

Felszín alatti kaptúra

A folyóvíz által elhagyott kanyon, „wind gap” Spanyolországban

A jelenség speciális változata a batükaptúra, amikor a szomszédos folyó egy barlangrendszeren keresztül csapolja le a magasabban folyó vizet. Ez a barlangi vízfolyás idővel beomlások révén átalakulhat felszíni folyóvá.[3]

Elhagyott folyómeder

Azt a folyómeder-szakaszt, amely a kaptúra miatt víz nélkül maradt, nemzetközileg használt angol kifejezéssel wind gap(en)-nek nevezzük. Annak a változatnak, amelyben maradt némi vízfolyás, „water gap” a neve. Hegyvidékeken, így a Sziklás-hegységben ezek a topográfiai alakzatok különösen alkalmasak voltak utak építésére.

Jegyzetek

  1. A Duna-Rajna háború
  2. A Marcal őstörténete. [2013. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  3. A Duna-Rajna háború

További információk