Kaporlevelű ebszékfű
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Tripleurospermum inodorum (L.) Sch.Bip. | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kaporlevelű ebszékfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kaporlevelű ebszékfű témájú médiaállományokat és Kaporlevelű ebszékfű témájú kategóriát. |
A kaporlevelű ebszékfű (Tripleurospermum inodorum) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rend őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó növényfaj, vagy alfaj, pontos rendszertani besorolása vitatott. Egyéb elnevezései: álszikfű, ebkapor, kutyakapor, kutyakamilla, keserűkapor, szagtalantárkony, margaréta, vadszékfűvirág, vadkamilla, vadkapor.[1]
Leírása[szerkesztés]
Felálló, csak felső részén elágazó szárú, 25–60 cm magas, szagtalan kétéves vagy évelő növény. Levelei 2-3-szor szárnyasan szeldeltek, szálas szeletekkel. Júniustól szeptemberig virágzik. A fészkek aranysárga csöves virágokból és 20-30 fehér nyelves, nem lehajló sugárvirágból állnak. A vacok félgömb alakú, belül bélszövet tölti ki.
Élőhelye[szerkesztés]
Szántók, parlagok, gyomtársulások.
Elterjedése[szerkesztés]
Egész Európában elterjedt, így hazánkban gyakori.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ (2016) „Az év gyógynövénye: orvosi székfű – A magyar kamillakutatás múltja”. Farmakognóziai hírek 11 (38), 4. o, Kiadó: Pécsi Tudományegyetem ÁOK.
Források[szerkesztés]
- Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3
