Kador Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBe (vitalap | szerkesztései) 2021. március 15., 21:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Nevet változtatott személyek kategória eltávolítva; Családi nevüket magyarosított személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))

Kador Sándor, Fuchs (Buda, 1859. április 11. – Budapest, 1913. szeptember 8.) képviselőházi terembiztos.

Élete

Atyja, Fuchs Sándor királyi ítélőtáblai igazgató halála előtt kevéssel (1882) változtatta nevét Kadorra. Iskoláit Budapesten és Nagyváradon végezte; előbb az orvosi pályára készült, 1881. októberben azonban a hivatalnoki pályára lépett és a királyi ítélőtáblán irodatiszt lett; a paulai Szent Vince-egyesület titkári állását is elnyerte Cziráky János elnöksége alatt. Öt évig a Leégh-féle leánynevelő intézetben és a Szerelemhegyi tanítónőképzőjében tanároskodott, majd a képviselőház teremőre volt.

Irodalmi működését a Magyar Államnál kezdte 1880. áprilisban pedagógiai cikkekkel és azontúl több vidéki lapnak dolgozott. 1882. novembertől 1883. októberig az Összetartás főmunkatársa volt.

Szerkesztette s kiadta a Korunk c. lapot 1884. áprilistól 1885. áprilisig, a Család és Iskolát pedig 1886. februártól Wolafka Nándorral, júliustól egyedül szerkesztette. 1886. október 7-én előfizetési felhívást bocsátott ki: Társadalmi árnyképek c. munkájára. Felolvasásokat tartott az iparosok körében, a kereskedő ifjak társulatában, a budai körben, a budai katolikus legényegyletben, Óbudán.

Álnevei és jegyei

Alapfi, Cseörgheő, Sk., Dr. K. S., W. (a Bazárban, Veszprémi Közlönyben, Összetartásban, Pesti Naplóban, Magyar Államban, Religioban, Korunkban, Család és Iskolában, Salzburger Zeitungban sat).

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.