Kőrák

Kőrák
	Kőrák a tengerparton
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Rákok (Crustacea);
Osztály:	Felsőbbrendű rákok (Malacostraca);
Alosztály:	Eumalacostraca;
Öregrend:	?Eucarida;
Rend:	Tízlábú rákok (Decapoda);
Alrend:	?Úszórákok (Pleocyemata);
Alrendág:	Rövidfarkú rákok (Brachyura);
Csoport:	Eubrachyura;
Csoport:	Heterotremata;
Öregcsalád:	Portunoidea;
Család:	Úszó tarisznyarákok (Portunidae);
Nem:	Xantho;
Faj:	X. hydrophilus;
Tudományos név
	Xantho hydrophilus; (Herbst, 1790)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kőrák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrák témájú kategóriát.

A kőrák (Xantho hydrophilus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül az úszó tarisznyarákok (Portunidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A kőrák elterjedési területe a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán környező része, ahol kavicsos, görgeteges és homokos aljzaton él.

Megjelenése[szerkesztés]

A kőrák jellemzői a kis méretű, szőrös járólábak és az erőteljes, ék alakú ollós lábak, melyek közül a jobb oldali erősebben kifejlődött. Az ollók szárai feketék, a test többi része sárgásbarna, zöldesszürke, gyakran sötétebb pontokkal és világosabb, kerek foltokkal rajzos. A homlok pereme elöl csipkézett, a fejtor oldalainak széle gyengén fogazott. A hátpajzs hosszúsága 4 centiméter.

Életmódja[szerkesztés]

A kőrák színezetének köszönhetően az aljzattól alig különböztethető meg. A fényre érzékeny állatok beássák magukat, vagy kövek alá rejtőzve lesnek az arra jövő zsákmányállatokra. A fiatalok még idegen anyagokkal is álcázzák magukat.

Szaporodása[szerkesztés]

A kőrák szaporodása a legtöbb rákéhoz hasonló. A potrohlábakon hordozott petékből kikelő lárvának hosszú hát- és oldaltüskéik vannak. Miután az úszólárva-állapoton átestek, fiatal rákokká fejlődnek.

Források[szerkesztés]

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap