Környezetbarát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A környezetbarát vagy zöld (angol nyelven environmentally friendly, eco-friendly, nature friendly vagy green) megjelölést olyan termékekre, szolgáltatásokra, törvényekre, előírásokra, politikákra vagy szokásokra alkalmazzák, amelyek minimális hatással vannak a környezetre, a lehető legkisebb mértékben károsítják vagy szennyezik azt.[1]

A fogyasztók és a társadalom tájékoztatása érdekében a környezetbarát termékeket feltűnő, legtöbbször zöld színű logóval jelölik, azonban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ezt a megnevezést nem tartja megfelelően definiáltnak, mivel nincs egy nemzetközileg elfogadott szabvány a környezetbarát termékek azonosításához.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termékek és szolgáltatások környezetbarát címkével történő jelölése az 1970-es években kezdődött, párhuzamosan a környezetvédő mozgalmak erősödésével. A cimkék kormányzati szabályozása az Egyesült Államokban és Kanadában sokat segített, hogy azok tartalommal töltődjenek meg és a tudatos, vagy környezettudatos fogyasztás fellendülésének köszönhetően mind több és több helyen és iparágban kerülnek bevezetésre hasonló cimkék a '90-es évek óta.

Helyi változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napenergia felhasználásával működtetett szennyvíztisztító berendezés, a Santuari de Lluc kolostorban.

Az Európai Unión belül a gyártók önként csatlakozhatnak az EU Eco-label rendszeréhez[3]. Az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) egy hasonló kezdeményezés vállalatok és más szervezetek részére[4], amely tanusítja, hogy a vállalat egésze környezetbarát módon működik.[5] Németországban 1978. óta használják még a Kék Angyal címkét a környezetbarát termékek megjelölésére, a német környezetvédelmi szabványok alapján.[6]

Az Északi Hattyú (hivatalos megnevezése: Nordic Ecolabelling) Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország által működtetett környezeti címkézési rendszer. 1988-ban alapították és mára több, mint 1200 vállalat termékeit minősítették.[7]

Magyarországon 1994-ben alapított környezeti címkézési rendszert a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az 1995. évi LIII. törvénnyel[8]. A "Környezetbarát termék"[9] címke odaítéléséhez szükséges minõsítõ rendszer jogi alapját a 9/2004. (V.25.) KvVM rendelettel módosított 29/1997. (VIII. 29..) KTM rendelet adja, míg a tanusítást a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. koordinálja. 2010. júniusában összesen 47 cég 333 terméke használhatta a címkét[10]

Észak-Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államokban elfogadott és széles körben elterjedt szabványok híján a környezetbarát címkét sokkal szabadaban használhatják a vállalatok, ezért az így megjelölt termékekkel szemben óvatosnak kell lenni. A "köryezetbarát" megnevezésnek sincs elfogadott definíciója, bár egyes szövetségi hivatalok kiadták saját útmutatásukat ezzel kapcsolatban.[11]

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatósága (United States Environmental Protection Agency) például ezt a kifejezést hasznavehetetlennek nyilvánította, mivel ennek alapján nem lehet egyértelműven megítélni, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás milyen hatással van a környezetre.[2]

A kanadai kormányt 1988-ban létrehozta az Environmental Choice Program-ot.[12], amely az ISO 14024 szabvány alapján minősíti a termékeket és szolgáltatásokat, és csak a minősített termékek használhatkák ezt megnevezést.[13] A kanadai "ecologo" az ISO besorolása szerint az 1-es típusú termékjelzés.

Nemzetközi kezdeményezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Energy Star nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése. A rendszer legfőbb kritériuma az energiahatékonyság, terméktípusonként kell energiafelhasználási követelményeknek megfelelni.[14] Az "Energy Star" programot az Egyesült Államokban alapították, de ma már az EU-ban, Kanadában Japánban, Új-Zélandon és Tajvanon is működik[15].

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • No Impact - környezetbarát életvitelhez hasznos tanácsokkal szolgáló weboldal

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az angol nature-friendly kifejezés meghatározását lásd itt: "nature-friendly". Webster's New Millennium Dictionary of English, Preview Edition (v 0.9.7). Lexico Publishing Group, LLC.. 
  2. ^ a b Labels -environmentally friendly. ecolabels. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  3. Welcome to the European Union Eco-label Homepage. EUROPA. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  4. EMAS. EUROPA. (Hozzáférés: 2007. július 10.)
  5. Minutes (PDF). EUEB Coordination and Cooperation Management Group. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  6. Der Blaue Engel. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  7. Nordic Ecolabel - History. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  8. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (PDF). Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  9. Környezetbarát termékek lapja
  10. Környezetbarát termék védjegyhasználati joggal rendelkező termékek. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  11. Environmental Claims. Federal Trade Commission, 2008. november 17. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  12. Ecologo. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  13. Environmental Choice (Canada). Environment Canada. [2007. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  14. About Energy Star. Energy Star. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  15. Who’s Working With ENERGY STAR? International Partners. Energy Star. (Hozzáférés: 2010. november 8.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Environmentally friendly című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.